Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Néprajzi előadások és írások

lógiai tevékenység szükséges.8 Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni, mert felfogásában a történetiségei magam inkább az irányultságából fakadó módszertani sajátosságnak gondolom, és nem ahistorikus felfogásnak. (Tanítványai jól emlékszünk rá, hogy a terepet az etnográfus „laboratóriumának” tartotta.)

Az elterjedés szempontjából Gunda Béla szemléletének másik fontos tartópillére a tér problematikája, hangsúlyosan a környezet és a kultúra viszonya. Élete során a földrajzi és egyéb természettudományi tanulmányaival megalapozott beállítódása egyre inkább kiegészül az ember által megváltoztatott környezet, illetve a földrajzi környezettel koherens társadalmi környezet problematikájával.9 A földrajzi adottságok nagyon sokféle és történetileg alakuló változata foglalkoztatta, amelyek az emberi közösségek számára a kulturális adaptáció számtalan, ám mégis jellemző típusokba rendezhető formáit indukálják. Maga hangsúlyozza ugyan, hogy az azonos vagy hasonló földrajzi környezetben a műveltségnek nem feltétlenül azonos típusai alakulnak, ugyanakkor elfogadja a tradicionális létformák övezetességét, regionális tagoltságát. Gondolkodásában nagy szerepe jut a regionális változatoknak, s az elterjedés kartográfiai módszerekkel való megragadásának, ám az egymástól nagy távolságban, kis körökben megfigyelhető jelenségeket jellemzően egy korábbi műveltség maradványának tartja. Ebből is következik, hogy a műveltségi csoportok tömbösödését, illetve összetartozásuk mibenlétét nem elsősorban történeti folyamatként értelmezi, hanem a kulturális areák viszonylag lágy keretezésében tartja azokat körülhatárolhatónak.10 11 Bár komparatív módszere Európa nyugati és északi tájaira, valamint távoli kontinensekre is kitekint, kutatásának legfőbb terét a magyar nyelvterület és a szomszédsági kapcsolatok térsége, valamint a Kárpátok és a Balkán képezte, nem elhanyagolva a Kárpátok keleti oldala, illetve a Kaukázusig a pontuszi térség jelentőségét. Ebben a keretben bontotta ki a népi műveltségek történeti rétegeit, s mutatott rá a népi kapcsolatok - hangsúlyosan például a vándorlások - jelentőségére."

Gunda professzor a kultúrjavak mozgásának, terjedésének rendkívül nagy szerepet tulajdonított, munkáiban mind saját terepkutatásai mind a gazdag irodalom révén rendkívül kiterjedt és árnyaltan strukturált rendszereit tárja fel a vándorlások révén változó műveltségnek. A vándorlási útvonalakban és a vándorló csoportokban nem egyszerűen az elterjedés csatornáit látja, hanem olyan struktúrákat, amelyek létrejöttében, működésében és átalakulásában is gazdasági, társadalmi és kulturális meghajtók érvényesülnek.

8 Gunda 1971.296.

9 Sárkány 1997.427-434.

10 Gunda 1980. 9-21.

11 Gunda 1938. 262-266., Gunda 1939. 229-231., Gunda 1949a. 3-19., Gunda 1966., Gunda 1994., Paládi-Kovács 1971. 194-195.

33