Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Kiállítások elé
— kérve a negyedszázados megkötés elengedését - egyhangúlag ajánlotta, hogy a következő tanévtől az intézmény Herman Ottó nevét viselje. Az indoklásukat idézem: Jlerman Ottó nagy tudománya és magyarsága annyira evidens, hogy nemcsak ezért, de azért is az ő neve a legmegfelelőbb a miskolczi m. kir. áll. Főreál Iskola elnevezésére, mert a borsodi Bükk hegység volt az ő üdülő helye, Lillafüredet ő alapította, a borsodi ősember nyomokat ő fedezte fel, városunk, valamint környékének és Borsod vmegyének geológiai, paleontologiai, madártani feltárásával Miskolcz városát örök hálára kötelezte. Büszkén viselné iskolánk ennek a nagy magyar tudósnak a nevét.” Megjegyzem, hogy második helyen Palóczy Lászlót, harmadikon pedig Hunfalvy Jánost ajánlották, de szóba hozták lehetőségként Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen és Tompa Mihály nevét is. Nos, a dolog másként alakult: az intézmény 1922 őszétől Hunfalvy János nevét viselte.8 A 20. század második felében bomlott ki Herman miskolci emlékezete: a múzeum és az emlékház, gimnázium, általános iskola, tudományos díj, utca, emlékpark és turistaház, lakásszövetkezet, ökológiai egyesület viselte/viseli a nevét, s két szobor őrzi az emlékét: Medgyessy Ferenc és Varga Éva alkotása. A Medgyessy-szobor érdekes, izgalmas időszakban született: 1957. június 30-án avatta fel Mihályfi Ernő akkori művelődésügyi miniszterhelyettes az egy „szoborbizottság” által generált lelkes mozgalom eredményeként készült műalkotást.9 Azt követően szinte folyamatos volt a törekvés Herman földi maradványainak Miskolcra hozatalára és a hámori temetőben való újratemetésére, aminek az egyik legfőbb hivatkozási alapja a nagy Öregnek 1914 májusában Zorger Ignác bíróhoz címzett levele, ami szerint nem szakad el Hámortól, mert oda fog majd temetkezni. Hosszú előkészítő munka után, 1965. szeptember 11-én emlékkiállítás, valamint az állattenyésztő zoológus Anghy Csabát, a régész Korek Józsefet, a folklórtudós Ortutay Gyulát valamint az építész, két évig Miskolcon múzeumigazgató Vargha Lászlót is felvonultató konferencia idézte meg a 130 éve született sokoldalú tudós alakját.10 11 A program betetőzése volt az újratemetés, aminek során H. Szabó Béla mondott ünnepi beszédet.11 Az utóbbi név kapcsán néhány személyiséget külön is említenem kell, akik jelentős szerepet vállaltak Herman Ottó miskolci örökségének ápolásában, mert egyre kevesebben emlékeznek már rájuk. így a miskolci születésű, sokoldalú múzeumi ember Leszih Andort (1880-1963), aki 1901-től gyakornoka, majd 1905-től 1950-ig kinevezett őre, illetve vezetője volt a Borsod-Miskolci Múzeumnak.12 A jászberényi születésű zoológus, természetkutató és -védő Vásárhelyi Istvánt (1889-1968), aki még Herman ösztönzésére kezdett foglal-8 Béréi Sándornak köszönöm meg, hogy a tantestületi jegyzőkönyv anyagát rendelkezésemre bocsátotta. 9 Észak-Magvarország 13. (1957) 152. szám 5. 10 Észak-Magvarország 21. (1965) 215. szám 1. 11 Észak-Magvarország 21. (1965) 215. szám 9. 12 Huszár Lajos: Leszih Andor (1880-1963). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve IV. (1964) 207-218. 232
