Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)
Kiállítások elé
kozni az állattannal, főként a halak természetrajzával, s aki 1933-tól a garadnai pisztrángtelep vezetője volt. Különösen Herman halálának 40. és 50. évfordulója, a lillafüredi Herman Ottó-ház múzeumi kiállítóhelyként való hasznosítása, majd a hámori újratemetés kapcsán is számon kell tartanunk a Kassán született, az 1950-es évektől Miskolcon és Borsodban kezdetben főként agrártörténetet kutató H. Szabó Bélái (1919-1999), aki később műemléki, város- és várépítészeti kérdésekkel is foglalkozott és rendszeresen publikált például az általa 1956-ban alapított Borsodi Szemlében.13 1975-ben önálló kötetben dolgozta fel Herman Ottó és Lillafüred kapcsolatát.14 Ugyanebben az összefüggésben említem a Ferenc József Tudományegyetem természetrajz-kémia szakán diplomát szerző, Máramarosszigetről származó Árokszállásy Zoltánt (1912-1981), aki biológusként, a Földes Ferenc Gimnázium tanáraként és ismeretterjesztőként is sokat tett Herman örökségének népszerűsítéséért.15 Tevékenységük azt is körvonalazza, hogy Herman Ottó kultuszáról talán Miskolcon sem beszélhetünk, sokkal inkább néhány értelmiségi folyamatosan megnyilvánuló emlékeztető, kommemoratív tevékenységének hatásáról. * * * Nincs kétségem, hogy Herman Ottó emléke jól megfér a Herman Ottó Múzeum öreg kiállítóépületében is, de természetesen más része hangsúlyozódik az életműnek itt, az egykori scola helyiségében, mint a Bükk lábánál, a Pele-lakban. Ebben a történelmi térben a régészeti tevékenysége kerül az életmű homlokterébe: a szomszédban a Bársony-ház, az első őskorinak meghatározott régészeti leletegyüttes lelőhelye, a közelben az Avas kovabányászatának és -feldolgozásának helyszíne, s természetesen maga ez az épület, ami 1952-től viseli Herman Ottó nevét. Ismerve a nagy Öreg életében rendkívüli szervezői aktivitását, hatékonyságát, úgy remélem, jelenléte talán ma is hathat: segíthet, hogy ezt a jobb sorsra érdemes épületet végre kegyeikbe fogadják a mai döntéshozók, s felújításával a város második legrégebbi középülete valóban egy 21. századi múzeum arculatát mutathatja majd! {Elhangzott 2014. december 4-én, a Herman Ottó emlékülést követő kiállítás megnyitóján.) 13 H. Szabó Béla: „Nem ismerek érdemet, csak kötelességet...” Megemlékezés Herman Ottóról halála félévszázados évfordulóján. Borsodi Szemle VIII. (1964) 6. szám 53-71. 14 H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság. Miskolc, 1975., Gál András: H. Szabó Béla. Gál András (szerk.): A Zempléni-hegység tudományos feltárói és gazdaságfejlesztői, 190-191. Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudománvi Intézete és a szerencsi Bocskai István Gimnázium. Nyíregvháza-Szerencs, 2012. 15 Árokszállásy Zoltán: Herman Ottó emlékezete. Borsodi Szemle IV. (1960) 3. szám 177-179. 233
