Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Elődök és (egykor volt) társak

Balassa érdeklődése még a folklór területére is kiterjedt, amit a karosai mondagyűjtemény kiadása igazol.10 11 Megkülönböztetett figyelmet szentelt a tudománytörténetnek: több pályatárs munkásságának önálló kötetet szánt, s se szeri, se száma a kisebb emlékező írásainak.11 Patakhoz, a Hegyközhöz, Tokaj- Hegyaljához és a Bodrogközhöz való ragaszkodása élete végéig elkísérte őt: Bihar és a Székelyföld mellett ezt a térséget „fogadott” szülőhazájának tartotta. Újszászy Kálmán, Kántor Mihály, Kováts Dániel, Nagy Géza, Takács Béla és más kiválóságok barátsága is ide kötötte.12 Tanulmányok sora tanúskodik a tájainkkal való kapcsolatáról, becsesek számunkra a térség történeti helynévanyagán alapuló feldolgozásai is. Egyik létrehozója, s tiszteletbeli elnöke volt a Sárospatak és Királyhelmec központú Bodrogközi Művelődési Egyesületnek, szakmai és emberi tekintélye sokat jelentett az államhatár által megosztott történeti táj szellemi egyesítésében.

2005-ben a Balassa család és a Bodrogközi Művelődési Egyesület a jeles tudós emlékére létrehozta a Balassa Iván-díjat, a Bodrogköz kutatásában jelentős eredményt elérők elismerésére. Ugyanabban az évben Tarcalon utcát neveztek el Balassa Ivánról, s emléktáblát avattak a tiszteletére. Bárándon, melynek Balassa Iván díszpolgára volt, 2007. október 5-én konferencián emlékeztek meg a település jeles szülöttéről. Akkor avatták fel emléktábláját a református lelkészi lakás falán, ahol a gyülekezetét fél évszázadon át szolgáló lelkész nagyapa, Szabó József családjával élt, s ahol Balassa Iván született.

{Zempléni Múzsa, XIII. (2013) 1. szám 40-44.)

kodás, 295^134. Budapest, 2001. Lásd még: A magyar gabonatermelés néprajza. Néprajz egyetemi hallgatóknak, 7. Debrecen, 1990.

10 Karcsai mondák. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, 11. Budapest, 1963.

11 Például: Jankó János (1868-1902). Budapest, 1975., Szabó T. Attila (1906-1987), Erdély nagy nyelvtudósa. Budapest, 1996., Sokat fáradozott az Újszászy Kálmán Emlékkönyv (Kováts Dániellel és Szentimrei Mihállyal szerkesztette: Budapest-Sárospatak, 1996) megvalósulásáért. Különösen sokat tett a fél századon át jó barát, László Gyula munkásságának megismertetéséért. Vö. Balassa Iván-László Emőke (szerk.): László Gyula (1910-1998) emlékkönyv. Budapest, 2001.

12 Takács Béla: Balassa Iván Sárospatakon. Múzeumi Kurír 67. szám, 9-1L, Debrecen, 1995., Pocsainé Eperjesi Eszter: Búcsú Balassa Ivántól. Zempléni Múzsa III. (2003) 1. szám 81-82., Bencsik János: Balassa Iván Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. (Függelék: В. I. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről szóló művei. Összeállította: Tóth Gergely). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLIII. 583-596. Miskolc, 2003., Kováts Dániel: Balassa Iván közöttünk. Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 12. 313-314. Sátoraljaújhely, 2002., Viga Gyula: Balassa Iván (1917-2002)., Frisnyák Sándor-Gál András-Horváth Gergely (szerk.): AZempléni-hegység földrajzi lexikona, 32-33. Nyíregyháza-Szerencs, 2009., Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században. Miskolc-Sárospatak, 1994., Sárospatak határának heh nevei (Kováts Dániellel). Sárospatak, 1997.

177