Viga Gyula: Miscellanea Museologica III. - Officina Musei 24. (Miskolc, 2017)

Elődök és (egykor volt) társak

Sárospatakról 1961-ben tért vissza a fővárosba: 1961-1966 között a Művelődési

Minisztérium Múzeumi Főosztályának tudományos osztályvezetője, 1966-tól 1983-ig pedig a Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1956-ban kandidátusi fokozatot, 1966- ban pedig a tudomány doktora címet szerzett. A fővárosban hunyt el 2002. november 1-jén. Budapesti búcsúztatása után a szülőfalu, Báránd temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Balassa Iván kiterjedt munkásságát nem könnyű számba venni. Kiemelkedő eredménnyel kutatta a mezőgazdasági munkaeszközöket, a hagyományos földművelés, a különféle növénykultúrák, valamint a magyar népi szőlő- és bortermelés, a borkultúra történetét és európai kapcsolatait. Vizsgálta Magyarország etnikai-vallási kisebbségeit, a magyarországi temetők néprajzát, a népművészet számos kérdését, valamint a tudománytörténet, és a magyarországi muzeológia, múzeumtörténet több vonatkozását. Nyelvészeti tájékozottsága egész munkássága során organikusan simult bele az agráretnográfiával és a tárgytörténettel kapcsolatos kutatásaiba, munkáiban a nyelvészeti vonatkozások erős bizonyító anyagot képviselnek. Gyarapították ezt az érdeklődését olyan kiemelkedő személyiségek, mint Csűry Bálint, akinél Debrecenben doktorált, majd Szabó T. Attila, akivel még a kolozsvári egyetemen kötött életre szóló barátságot. A kolozsvári évek során főleg Viski Károly formálta a néprajzi érdeklődését, a Székely Nemzeti Múzeumban pedig Herepei János tevékenysége volt rá nagy hatással. Terepmunkáit, gyüjtőútjait főleg Erdélyben, valamint Észak- és Kelet- Magyarországon végezte.

Publikációs tevékenysége rendkívül gazdag és szerteágazó. A tudományos fokozatot jelentő disszertációk mellett3 számos könyvet publikált, magyar és idegen nyelven nagy számban jelentek meg tanulmányai szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben is.4 Kitűnő szervezőkészségét és rendkívüli munkabírá-3 A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest, 1960., Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973., Aratómunkások Magyarországon (1848-1944). Budapest, 1985.

4 Rendkívül kiterjedt szakirodalmi munkásságát többször is összefoglalta hűséges munkatársa, Regdon Rezsőné, Bagi (Röszler) Mária, aki pár nappal Balassa Iván előtt hunyt el. Balassa Iván irodalmi munkássága (1939-1975). Összeállította: Regdon Rezsőné. Budapest, 1975., Balassa Iván irodalmi munkássága (1939-1976). Összeállította: Regdonné Bagi Mária. Ethnographia, LXXXVII1. (1977) 210-223., Balassa Iván irodalmi munkássága (1977-1987). Összeállította: Serfőzőné Gémes Magda. Balázs Géza-Voigt Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére, 259-266. Budapest, 1987., Balassa Iván irodalmi munkássága (1987-1997). Összeállította: Serfőzőné Gémes Magda. Csorna Zsigmond- Viga Gyula (szerk.): Európából - Európába. Ünnepi írások a 80 éves Balassa Iván tiszteletére. Néprajzi Látóhatár, VI. 1-4. szám. 645-649. Budapest-Debrecen, 1997.

174