Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

rendelte meg, amit 1906-ban állítottak föl a református kollégium közelében. A posztamens Debrecen szobrászának, Tóth Andrásnak (1858-1929) a terve alapján készült, s az azon található mellékfigurák is az ő munkái.

Hajdúböszörmény városa azonban nagyobb stílű műben gondolkodott. Kezdetben lovas szobrot szerettek volna, végül egy kétalakos, nagy téri kompozíció született. A főtér az emlékmű számára lett kialakítva, s ez az egységes koncepció segít is a szoborban lévő hatást érvényre juttatni.31 A kerítéssel övezett, tekintélyes alapzaton Bocskainak a pestihez képest lényegében csak öltözékében és attribútumában eltérő alakját látjuk. Buzogány helyett alapító okiratot nyújt a hajdúk egy követét megszemélyesítő mellékfigura felé. A gesztust megköszönő férfi az öntudatos, a szabadságra és méltóságra érzékeny ember egyik legszebb példája a magyar művészetben. Levett süveggel, zászlaját meghajtva, de mégiscsak emelt fővel köszöni meg a jótéteményt. A hajdúkat megszemélyesítő férfiúban szertettel ismerik fel a városlakók egy-egy nagy tekintélyű polgártársukat, tovább éltetve a városi legendát. A tömegelosztás, a figyelemvezetés és a körüljárhatóság szempontjából is példás böszörményi Bocskai-emlék 1907-től áll eredeti helyén, s a célban megfogalmazott magasztos igénynek hiánytalanul eleget tesz. Az avatás a Korponai országgyűlés 300. évfordulója alkalmából történt. Országos gyűjtés után - országos rendezvénnyel, a felkérők és a megvalósító teljes megelégedésével: még a kialkudott tiszteletdíj fölött is megjutalmazták a sikeres mű alkotóját! Ez a szeretetteljes viszony hatja át az utókort is. Rimaszombat mellett mindmáig Hajdúböszörmény ápolja legszebben Holló Barnabás emlékezetét.

A köztéri szobrok nemcsak hosszú időre szóló, felelősségteljes művészi munkát igényelnek, hanem komoly gazdasági vállalkozások is egyszersmind. Ennek hiányában sok tehetség nem tud kellően kibontakozni. Holló ezen képességnek sem volt híján, amire maga az életmű a bizonyíték. Különleges helyzetekben lehetett rá számítani. Ilyen volt a Millacher-kút esete, amiről Kampis Antal a következőket írta: „7904-ben állítják fel a királyi Vár udvarán Stróbl Alajos Mátyás-kútját, s még ebben az évben készült el a budai oldal másik nagyszabású, szép kútkompozíciója is, a Millacher-kút. Megbízást a kivitelre a fiatal, tehetséges Nagy Kálmán (1872-1902) kapta, aki azonban hirtelen elhunyt. így egy másik ifjú művész kapta meg a feladatot."

32