Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

Az I. kerületi Corvin téren álló mű talán legjobban őrzi a millenniumi életérzést. Népszerűségét jelzi, hogy több néven is szokás emlegetni, hol a köztiszteletnek örvendő megrendelő vezetéknevével Millacher-kútnak, hol keresztneve után hívják Lajos kútjának. De minden bizonnyal a Pogány magyar kútszobor, a Forrásnál, a Vadász, az Ivó vadász is lényegében ez a mű, vagy attól alig különböző variáció, vázlat vagy kisminta. A szikvízgyáros végakarata szerint olyan kútszoborra gondolt, amin az ő arcvonása is megörökítésre kerül.

Holló egy három tagozatú kőmedence közepén álló oszlopra illesztette saját elképzelését, a „pogány magyar vitézt", a román kort idéző architektúra egyik fülkéjébe pedig a portrét helyezte. Építészetileg és szobrászati lag is igen kimódolt, szép, tekintélyes parkdísz született így a Víziváros számára. (Pogány Móric volt az alkotótárs.) Az íjjal, tőrrel, tegezzel „felfegyverkezett" vitéz jóízűen iszik, miközben kutyája - Stróbl fent említett szobrához hasonlóan - megnyerő természetességgel lefetyel a vízből. Olyan, mintha Holló ebben a művében összegezni kívánná mindazt, ami a magyar honfoglaláshoz fűzi, bár nem sokkal később még megalkot egy nagyon méltóságteljes Árpád fejedelem lovas kisplasztikát (1907), melynek reprodukcióját éppen abban az Árpád és az Árpádok című kötetben közölték, aminek díszkötését ugyancsak ő alkotta.32

9. „Vörös ördög" (1915)

33