Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)
igaz volt ez Hollóra. Lovait figyelve nem is annyira a vágtázó paripák eleganciája hatott rá, hanem a megpróbáltatásokat gazdájával hűségesen megélő, csapzott állatok, azok, amiket Tornyai János a festészetben a Bús magyar sorssal (1908) azonosított. I. Ferenc József a millennium alkalmából tíz köztéri emlékművel ajándékozta meg a magyar nemzetet. Ezek ma is meghatározzák a főváros esztétikai megjelenését. Ritkán esik szó valamennyiről, de érdemes őket azért is megnevezni, mert így együtt láthatjuk a korra jellemző műveket, amiket nem a nagy, már befutott és „hivatalos" művészek alkottak, hanem ezúttal tudatosan a fiatalabb magyar szobrásznemzedék jutott a megtisztelő felkéréshez. Donáth Gyula (1850-1909): Werbőczi István (1908); Bezerédi Gyula (1858-1925): Tinódi Lantos Sebestyén (1907); Tóth István (1861-1934): Hunyadi János (1902); Senyei Károly (1854-1919): Pálffy (1905); ifj. Vastagh György (1868-1946): Bethlen Gábor (1902); Ligeti Miklós (1871-1974): Anonymus (1903); Holló Barnabás (1865-1917): Bocskai István (1903); Jankovits Gyula (1865-1932): Szt. Gellért (1902); Radnai Béla (1873-1923): Pázmány Péter (1903); Róna József (1861-1940): Zrínyi Miklós (1902). Művészünk tehát Bocskai István (1903) erdélyi fejedelem szobrára kapott megbízást. A személyiség méltóságát Hollónak kitűnően sikerült megragadnia. Hallatlan komolyság és tekintély sugárzik Bocskai testtartásából, tudatos tekintetéből, a méltóságjelző buzogányt szigorúan markoló jobb keze pedig mérhetetlen akaraterőről árulkodik. 1903-ra készültei a másfélszeres életnagyságú bronz mű, és Budapesten, a köröndön kialakított esztétikus környezetben állt 1955-ig Bethlen Gábor társaságában (ifj. Vastagh György műve). Jelenleg mindkettő a legimpozánsabb helyen, a Hősök terének királygalériájában látható. A hajdúkerületi központ Hajdúböszörmény, de a megyeszékhely Debrecen is régtől kívánt már méltó emléket állítani Bocskainak. Egy időben versengtek egymással, azután mindketten Holló Barnabáshoz fordultak, látván a sikeres pesti szobrot.30 Debrecen a szóban forgó alkotás másodpéldányát 31
