Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

mozdulatsor nagyon kifejező, expresszív körplasztikát eredményez, s mint ilyen az életmű egyik csúcspontjának tekinthető.

A népéleti figurákon túl Holló kereste az alkalmat, hogy történelmünk nagyjait is lóháton ábrázolhassa. Bem tábornok lovas szobráról kevesebbet tudunk. Bronz modelljét a hagyatéki kiállításon még mint létezőt szerepeltették, de annak azóta nyoma veszett. Szerencsénkre megőrződött a Görgey Artúr lovas szobra sebesülése után (1898) című műnek egy 61 cm-es bronz változata.28 Ez szolgál hiteles alapul arra a sok dicséretre, amit Králik Lajos oly szépen méltatott Görgey Artúr a vádaskodás szobra című könyvében, kiemelve, hogy abból árad az új Magyarország embereszménye, a hatalmas elszánt erő, a gondolkodó, nagy stratéga jelleme. Holló - amint a cím is mutatja - egy nagyon elgondolkodtató helyzetet választott ki, azt, amikor Komáromnál szerzett súlyos fejsebével ül a nyeregben Görgey és továbbra is nyugalommal néz - immáron az utókor megítéltetésével szemben - az 1849. október 6-i történések elmarasztalóira. A magánáldozatra képes hadvezér nemzete iránti felelősségérzete minden vitán felülállóan sugárzik a műből.

Holló Barnabás nemzeti romantikus lényének szinte velejárója volt a történelem, a dicső múlt felidézése, a kemény megpróbáltatások túlélésének eszméje vezette művészetében. Görgey alakjában is a szabadcsapatok élére álló, a küzdelmekből részt vállaló szabadsághőst példázza, akinek elhihetjük a kényszerű megadás tényét is. Mind a Bem, mind a Görgey lovas szobor eredetileg szabad térre méretezve Zichy Nepomuk János felkérésére és költségén születtek a nagylánghi kastély számára. (A kutatás nem támasztja alá, hogy e nagystílű terv megvalósult volna, meglehet, hogy csak a kisminták készültek el.) Ez idő tájt készíthette az azóta szintén eltűnt Névay Aladár lovas szobrát, és a már említett II. Lajos királynak emléket állító művét, valamint az Őfelsége a király-1 (/. Ferenc József, 1898) és annak párdarabját, az Őfelsége a királyné (Erzsébet királyné, 1898) című lovas szobrokat, amelyek az utóbbi években tűntek fel és szerepelnek a gödöllői kastély kiállításában. Bocskait ugyancsak megmintázza lóháton.29 Némiképp ide tartozhat a később tárgyalandó Előőrs és a Tépett zászló (1903) valamint II. Rákóczi Ferenc lovas szobra is.

Az emberiség történetének alakulásában nélkülözhetetlen szerepet betöltő esztétikus lény, a ló a szobrászművészet egyik legfőbb témája. Különösen

30