Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)

ezúttal sem a felavatására, hanem a probléma művészi megoldásának idejére datáljuk. Minden bizonnyal 1900 körül készen volt a faragást segítő agyagminta. Az 1876-os ravatalkép mintegy modern allegóriaként visszautal az 1867-es kiegyezésre, amelynek legendás témája megihlette Zichy Mihályt is.14

Holló kompozíciója egyértelművé teszi: az emlék mégis csak Erzsébet királyné tiszteletére készült, s mint ilyet egy időben nem volt elég függönnyel elfedni, az Akadémiáról Gödöllőre helyezték ki. A legutóbbi rendszerváltás óta visszakerült eredeti helyére. Holló az allegorikus gondolkodást nem érezte magához közelinek, 1904-ben mégis egy újabb ilyen jellegű munkát alkotott: eredetileg egy ideiglenes műnek készült Köhler István tűzoltószer-gyáros felkérésére kiállítási installációnak. Amint egy fénykép mutatja, az egész falat betöltő gipszmunka előtt Holló Barnabás által készített portrék is emelték a művészi összhatást (Széchenyi István, Széchenyi Béla, Széchenyi Ödön és Széchenyi Viktor büsztje). A nagy motívum témája a bátor tűzoltó felmagasztalása, midőn égő házból fiatal nőt ment ki: tettéért egy angyaltól koszorút nyer. A Tűzoltó Múzeumban megmaradt e kompozíció kisméretű, ajándéknak szánt plakettváltozata is 30x15 cm-es méretben, bronz- és gipszöntvényként.15

Ha Holló Barnabás domborműveit vesszük sorra, akkor meg kell említeni, hogy tudomásunk van egy Kinizsi Pál-reliefről (1912), midőn Mátyás király kedves katonája két kézzel aprítja az ellenséget (Nagyvázsony - lappang), valamint a székesfehérvári Szent Imre templomra kihelyezett, a város látképét ábrázoló domborművéről, a Szent Imre-emléktábláról (1930?).

Egy-egy szobrászi életutat nyomon kísérve látható, hogy a kisplasztika az a műfaj, amikor az alkotó kötöttségektől mentesen, saját művészi invenciója szerint munkálkodhat. Tulajdonképpen önarcképjellegű művek jöhetnek létre. így született meg Holló első népéleti ciklusa, melyhez sorolható a már említett Huszár lovon, „Vörös ördög", a Betyár lovon (Lovas betyár) (1896), a Megy a juhász szamáron, a Furulyázó magyar fiúcska, valamint a Búsuló juhász (Kis furulyám szomorúfűz ága, 1896), amelyek jelenleg lappangó alkotások. A hagyományos magyar nemzeti romantika tudatos vállalása érződik valamennyin. Ha témájukban el is térnek a kuruc kort

15