Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Kéziratos vőfélykönyvek - Kisgyőri kézirat (Kisgyőr, 1841-1843)
használt, újszerű verset közöl — kéziratos forrásokat, szájhagyományban élő szövegeket emelt át a nyomtatott írásbeliségbe.318 Kisgyőri kézirat (Kisgyőr, 1841-1843) Az általam elnevezett, többszerzős népi kéziratos könyv 1965-ben került a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárának gyűjteményébe, Éles Rebeka ajándékaként, a Miskolcról 20 km-re délre fekvő, református Kisgyőr községből. A könyv leltározásakor Bodgál Ferenc a Kisgyőri kéziratos verses és vőfélykönyv a XVIII—XIX. századból címet adta neki, miután sérült borítólapján nem volt eredeti cím, és szerzővagy helynév megjelölés sem. A múzeum a kéziratot restauráltatta és újraköttette, ennek köszönhetően állapota ma is ép, a szöveg csaknem egésze jól olvasható.319 A könyv magassága 24, szélessége 19 cm; 78 lapon 156 számozott oldalt tartalmaz, melyek közül az utolsó három sérült, hiányos. Két korábbi tanulmányomban már közöltem a teljes tartalomjegyzéket és a vőfélyverseket, a szerzők személyére és keletkezés történetére vonatkozó megállapításokkal együtt.320 A gyűjteményben szereplő dátumok, névbejegyzések közül legkorábbi 1788-ból, a legkésőbbi 1909-ből származik. Ez a 120 éves időtartam azonban nem jelenti a kézirat valós korát, mert a vőfélyversek beírása minden valószínűség szerint 1843- ban lezárult. Az eltérő írásképek alapján úgy tűnik, hogy összesen hét személy írt a könyvbe, akik részben név szerint is beazonosíthatóak. Az első 16 oldalon református imádságok vannak, majd a 17-53. oldal között református katekizmus olvasható. Mindkettő azonos kéz írása, a kátét 1788-ban jegyezte le egy eddig ismeretlen szerző, akinek monogramja B. M. P. Az 53—54. oldalon lévő vőfélyverset Bihari Dániel írta le 1841-ben. Az 55—80. oldalakon Barsi István és Barsi Filep vőfélyszövegeit olvashatjuk, 1841-1843 közötti keltezésekkel. A datálásokból kikövetkeztethető, hogy ezt követően a saját korábbi szövegeiket másolták be a könyvbe 1843-ban.321 Későbbi időpontokban még három bejegyzés született: az egyik 1854-ben, Bihari Károlyról, a másik kettő 1898-ban és 1909-ben Éles Jánostól. Az említetteken kívül még további öt név szerepel a kéziratban, valamennyi későbbi beírás. Olyan szöveg, amely bizonyíthatóan 1843 után keletkezett volna, nincs a gyűjteményben.322 318 Ez a kilenc vers alátámaszthatja Stoll Béla véleményét, miszerint Pántzél János énekeskönyve „a későbbi nyomtatott vőfélykönyvek kéziratos őse.” STOLL B. 2002. 397. 319 HÓM NA 1609. 320 TÓTH A. 2002. 335-377, 2003. 543-566. 321 A 118-119. oldalakon vannak erre egyértelmű utalások. TÓTH A. 2003. 555. 322 A kézirat 75. oldalán lévő, bizonytalan olvasatú 1792 írtam Barsi Filep decembernek... bejegyzés datálási kérdéseihez lásd TÓTH A. 2008. 152—154; 2013a. 161. 95
