Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Kéziratos vőfélykönyvek - Pántzél János énekeskönyve (Kecskemét, 1839)

tos műfajok, szövegtípusok (versek, énekek) kategóriái. E tekintetben következetesebb Küllős Imola és Szemerkényi Ágnes megközelítése, akik a Magyar Néprajzi Lexikon paraszti írásbeliség címszavában a keletkezés módja, az alkotói attitűd szempontjából osztják két nagy csoportra a az ide sorolható nagyobb terjedelmű, összefüggő alkotásokat.311 Az első csoportba azokat a kéziratokat sorolják, amelyek másolás útján keletkeztek, és tartalmi-funkcionális szempontból többfélék lehetnek. A vőfélykönyveket ide helyezik. A második csoportban az „önálló fogalmazású, egyéni célokra készített, egyéni gondolatokat kifejező verses és prózai alkotások”312 találhatók, ahol nem kéziratos könyveket, hanem különböző műfajokat és szövegtípusokat (levél, napló, krónika, önéletrajz, népi verselők) említenek.

A vőfélyek lakodalmi szöveghagyományozásában ez a kettősség jól megragadható: a vőfélykönyvek többnyire másolás útján születnek, de a bennük olvasható szöveges alkotások (a vőfélyversek) között tetten érhetők az egyéni alkotói invenció és az alkalmi variálódás jelenségei. Tovább árnyalja ezt a képet, hogy az alább bemutatásra kerülő kéziratos könyvek többnyire olyan vegyes gyűjtemények, amelyek részben másolt, részben saját szerzésű szövegeket - gyakran különböző műfajokat — egyszerre tartalmaznak.

Vizsgálatukhoz kiváló módszertani és kutatástechnikai alapot jelent Sándor Ildikó tanulmánya, aki egy 1847-es, népi kéziratos könyv, egy isaszegi versgyűjtemény elemzése kapcsán világít rá néhány megfontolandó szempontra.313 Ilyen például az egyszerre másolt és a folyamatosan gyarapodó kéziratok megkülönböztetése, mely kategóriákkal egyébként a közköltészeti kutatásban is gyakran találkozunk.314 A kéziraton belüli egységek elkülönítése, a dátumok és névaláírások elemzése, a korabeli és utólagos bejegyzések szétválasztása, sőt a használt tinta színe, minősége vagy a betűformák és a vonalvastagság alapján történő korszakolás módszereit az alább elemzett kilenc kéziratos könyv elemzése során hasznosítottuk.

Pántzél János énekeskönyve (Kecskemét, 1839)

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található énekeskönyv több szerzős, hosszabb idő alatt lejegyzett vegyes gyűjtemény, amely vőfélyverseket is tartalmaz.315 A kézirat régóta ismert a régi magyar irodalom és a kéziratos énekköltészet-közkölté- szet kutatói előtt, hiszen szerepel Stoll Béla bibliográfiájában a 835. számon. Feltehe311 KÜLLŐS I.-SZEMERKÉNYI Á. 1981. 182-184.

312 KÜLLŐS I.-SZEMERKÉNYI Á. 1981. 183.

313 SÁNDORI. 1972. 185-218.

314 Módszertani szempontból is irányadó KÜLLŐS I. 2002. 175-197, 2008. 631-656, CSÖRSZ Rumen I. 1999. 75-89, 2009. 46-53.

315 OSZK Oct. Hung. 416.

93