Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Ponyvanyomtatványok - Országos terjesztésú füzetek

dárium, nem írói, hanem kiadói vállalkozás, amely az eladhatóságot tartotta szem előtt, s ezért a társadalom egészéhez szólt. A népszerű irodalom az eladhatóság érde­kében olvasói igényekhez igazodott, változatos olvasmányokat kínált. Volt közöttük verses história, allegorikus moralitás, mesterségdicséret, széphistória, mese és monda, átdolgozott műköltői alkotás, férfi-, nő-, anyósparódia, azaz minden, ami akár a kí­váncsiságot, akár a szenzációéhséget, akár a vallásos, erkölcsi vagy társadalmi érzé­kenységet fel tudta csigázni.”247 És természetesen volt köztük lakodalmi köszöntő és vőfélyrigmus, amelynek az eladhatóságát egyrészt a műfaj felülről lefelé szálló társa­dalmi divatja, másrészt a készre gyártott forgatókönyvszerű versfüzérek gyakorlatias hasznossága garantálta.248 Az első, 1790 körüli nyomtatott vőfélykönyvek korszakindító jelentőségéről már röviden szóltunk a bevezetőben. Az 1770 óta működő váci nyomda alapító tulajdo­nosa, Ambró Ferenc 1792. évi halála után Gottlieb Antal vásárolta meg és vette át a műhelyt 1793-tól. Ez a két név egyúttal két korszakot is jelent a nyomda történetében, melyeket a kiadványok formai jegyei alapján is el lehet egymástól különíteni.249 Az első vőfélykönyvek még Ambró Ferenc idejében megjelentek, de igazi kiteljesedésük már a Gottlieb-korszakhoz köthető. A váci nyomdában ebben az időszakban sűrű egymásutánban több különböző című és különböző borítójú lakodalmi füzet is meg­jelent, amelyekből néhány év alatt alakultak ki a műfaj később klasszikusnak számító prototípusai. Az első kiadványok olyan vegyes jellegű lakodalmi gyűjtemények vol­tak, amelyekben a házassággal, párválasztással kapcsolatos moralizáló- és mulattató versek között megjelent két újabb szövegcsoport: a szertartásos mozzanatokat beve­zető próza (násznagyi vers), illetve a vőfélyvers. Ezekből a vegyes füzetekből később elmaradoztak a korábban domináns közköltészeti műfajok, és külön ponyvatípus lett a tisztán vőfélyrigmusokat tartalmazó nyomtatott vőfélykönyv. A folyamat első állomásának tekinthető a Három szép új ének című kiadvány, felte­hetően 1789 augusztusának első hetéből. Ennek első verse, Az házasulandó Legények­ről megjelent egy másik lakodalmi ponyván, Vöfényi kötelességről és két szép új világi énekek az házasulandó legényekről címmel, 1791-ben. Ez már egy násznagyi köszöntő jellegű prózával kezdődik, amely konkrét utalásokat tartalmaz a vőfényi teendőkre vonatkozóan.250 E kettőnek a szerzőjét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a vőfély­könyvek közvetlen előzményeit, illetve azok egykorú lakodalmi párhuzamait jelen­tik. A korai váci ponyvák közé tartozik a Mátyus Péter-féle Násznagyok kötelessége..., amely kétféle kiadásban is megjelent ezekben az években, és afféle násznagyi szertar­247 KESZEG V. 2008. 77. 248 A nemesség felől a parasztság felé tartó lakodalmi divatok kérdéséhez lásd DEGH L. 1950. 60-61, illetve konkrétan a vőfélyversekkel kapcsolatban RÉSŐ Ensel S. 2000. 340-341. 249 POGÁNY P. 1959. 88-95. 250 Teljes szövegét idézi az RMKT XVIII/8. 2006. 652-653. Jelzete: OSZK 820.772 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom