Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Ponyvanyomtatványok - Országos terjesztésú füzetek
—L táskönyv, agenda jellegű prózai szöveggyűjtemény volt, találós kérdésekkel és a káté műfajára jellemző, bibliai kérdés-felelet formátumú szórakoztató résszel kiegészítve.251 A típus Ezekkel egy időben jelenhetett meg A’ magyar fö-félynek hármas lakadalmi daljai című kiadvány, amelynek három szövege közül a harmadik már egy teljes lakodalmi vőfély- rigmus-gyűjtemény.252 Érdekessége, hogy a vőfélyverses rész nincs külön egységekre tagolva, hanem a ponyvafüzet hármas beosztása szerint haladva egyvégtében hozza az egyébként nyilván különálló, és később valóban szét is váló verseket. Pogány Péter úgy értelmezi, hogy „Gottlieb különféle régebbi lakodalmi tárgyú kiadványokból állította össze ezt a füzetkét.”253 Én azonban a felsorolt vegyes gyűjtemény jellegű ponyvák sorába tartozónak gondolom, és úgy vélem, hogy időrendben ez lehetett a legkorábbi vőfélyverses ponyvafüzet. Ebben van ugyanis a Mátyus Péter-féle későbbi szöveg legrövidebb, legegyszerűbb változata. (A ponyvanyomtatványok a későbbi évtizedekben kivétel nélkül az egyszerűtől az összetett felé, a rövidebbtől a hosszabb szövegek felé haladnak.) A Házasságot megtudjátok, Isten szerzetté kezdetű oktatóvers pedig egy 1792. évi, szintén váci füzetben is megtalálható (Szép öt egybe kaptsolt énekek. Nyomtattatott 1792-dik Esztendőben), ami azt jelenti, hogy tematikájában és összetételében a Hármas lakadalmi daljai a korai vegyes kiadványokkal mutatja a legtöbb hasonlóságot. Ezek alapján ezt a kiadványt tekintem a legelső nyomtatott vőfélykönyvnek, és a továbbiakban A típusú ponyvaként fogom említeni. Az ilyen betűjelzések használata azért indokolt, mert a könyvkiadók gyakorlata szerint ugyanaz a füzet többszöri kiadásban, változatlan utánnyomásban, vagy más címmel és más címlappal, de azonos tartalommal sokszor megjelenhetett egymás után. Az egyes konkrét példányok helyett pontosabb és kifejezőbb, ha típusjelekre hivatkozunk. Ezt a téma kutatói már az első elemzésekben is hasonló módon alkalmazták: Cserbák András a kalendáriumok könyvészeti kutatása kapcsán is egyes konkrét címek helyett inkább kalendárium-típusoktól beszélt.254 B típus Az A típusú Hármas lakadalmi daljai vőfélyverses részét kiemelte, tematika szerint egységekre tördelte, strófákra szedte, néhány versszakkal kiegészítette és belső címekkel megkülönböztetve önállóan közreadta Mátyus Péter, Vőfények kötelessége. Irattatott Mátyus Péter által címen (B típusú ponyva). Ennek első példánya valószínűleg még az Ambró-korszakban megjelent, talán 1791—1792 körül. Az ismertebb kiadások már 251 Násznagyok kötelessége... Vác, é. n. (1800 körül) OSZK 820.775. 252 OSZK 820.774, illetve OSZK Pny. 2962. A könyvtári katalógusban 1800 körüli datálás szerepel, de ez a ponyva már 1793 előtt is létezhetett. 253 POGÁNY P. 1959. 122. 254 CSERBÁK A. 1988. 75
