Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szokáskeret (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) - Tisztségviselők, a vőfély szerepe
amelynek gyakorlati haszna a figyelemfelhívásban, a padlón vagy gerendán történő, csendre intő kopogásban rejlik. Kikérése, feldíszítése a lakodalom előkészületeinek egyik állomása, illetve vidékenként változóan a lakodalom menetének egyik szokásmozzanata. Díszei között a gyümölcsöt (alma, dió), ünnepi textileket (kendők, szalagok, pántlikák) és növényeket (aranyozott rozmaring, puszpáng, télizöld) egyaránt találunk.240 A vőfélykendö az ünnepi öltözet része, jelentősége egyes vidékeken - így például Abaújban, vagy a Bodrogközben — a vőfélyboténál is nagyobb. A múzeumi gyűjteményekben őrzött legrégebbi kendők a 19. század második feléből származnak, közülük is az 1860-as években Kalotaszegen készült datált, feliratos darabok a legkiemelkedőbbek. Jellemzően hosszú téglalap alakú, szedettes szőttes vagy hímzett díszkendők, díszítésükben a rojtozás illetve a menyasszony monogramja, neve és a készítés évszáma is sokszor megtalálható. Díszíthették vele a vőfélybotot is, de Eszakkelet-Magyarországon a vőfély magára vette. Viselésének négy alaptípusa ismert: a) vállra tűzik vagy felkarra kötik; b) a felsőtesten keresztbe vesznek egy kendőt; c) a felsőtesten keresztbe vesznek két kendőt; d) a díszkötény (sure) madzagjába vagy a gatya-, nadrágkorba dugva, derékról lelógatva hordják. A felsőtesten átvetett kendő divatja a 19. század végétől szélesebb körben, így a Palócföldön is elterjedt.241 Az ünnepi textilek között megtaláljuk még a színes pántlikákat és szalagokat, amelyeket a 20. század derekától mindinkább a színes papírszalagok helyettesítenek. Ezek a vőfélybotot és a vőfély kalapját szokták díszíteni, felkötésük a lakodalom menetének egy kitüntetett szokásmozzanata. Általánosan elterjedt lakodalmi dísz a bokréta, amely virágból, művirágból, viaszból, rozmaringból, puszpángból (télizöldből) egyaránt készülhetett. A vőlegény mellett a vőfély is viselt ilyet a mellényén van a kalapján, sőt olykor a lakodalom valamennyi résztvevője kapott bokrétát.242 A bokrétakikérés, bokrétaváltás szokáseleméhez külön verses anyag is kapcsolódik. A kézben tartott vagy vállon átvetett kulacs, később az azt helyettesítő borosüveg (pálinkás vidékeken a pálinkáskorsó), és a kézben vitt vagy üveg nyakára húzott kerek kalács szintén széles körben elterjedt vőfélyjelvény. Általában a hívogatáshoz kapcsolódott, de például Kalotaszegen az esküvő napján is viselték.243 240 GYÖRGYI E. 1982. 596-597; 1990. 50. 241 BAKÓF. 1989. 116. 242 GYÖRGYI E. 1990. 50. 243 NAGY Jenő 1943. 5-7. 72