Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Jegyzetek

4. Római úr vagyok, elég van tallérom,

Ezüstöm annyi van, a gatyám sem bírom,

Pompás öltözetem csak szúrja gallérom,

Magam szép termetem vármegyére írom.

Pacséri vőfélykönyv, 19. század második fele. CSIGÁRÓL. Ks.: Midőn látáJákob álmában orcáját.. .(BORÚS R. 1998. 100.)

A pacséri Paroláció című versezet 8. strófájából két sor megfelel a Maskara vers 18. versszaka utolsó két sorának. Az általam átnézett ponyvanyomtatványokban ez a szöveg nem olvasható. Valószínű, hogy még lappangó nyomtatott forrás állhat a háttérben, vagy pedig kéziratban hagyományozódó szövegről van szó.

8. Két hordó aranyat a’ zacskómba varrtam,

Hogy lovam hátára tenni fel akartam,

Soha úgy nem jártam, a’ gatyámba tojtam,

De ne csudáljátok, tegnap kikapartam.

Pacséri vöfélykönyv, 19. század második fele. PAROLÁCIÓ. Ks.: Jó napot vitézek, ide hallgassatok... (BORÚS R. 1998. 106-107.)

További szövegpárhuzam az 1844-ban Erdélyi Jánosnak megküldött népköltési gyűjtések között Kelecsényi József felvidéki (főleg Nyitra megyei) küldeménye, amely az alábbi formában tartalmazza a 15. versszak egy változatát:

Római úr vagyok, elég van tallérom,

Rubintom annyi van, a gatyám sem bírom.

Úri személyemnek kankós a gallérom,

Magam szép termetét sok ezrekre írom.

Kelecsényi József \&AA-e.s küldeménye, 7a—b. (Közli KÜLLŐS I. 2004a. 288.) Tematikai párhuzam az 5—6. versszakokhoz a korábban Gyöngyösi Istvánnak tulajdonított, ismeretlen szerzőjű, a Mars és Bacchus egymással való viaskodásárul írott vers. Ebben Bacchus fegyverzete egy egész gasztronómiai kollekció:

Egy pár kövér sódért fölköthet karvasnak,

Egy kerekes lepént mellyére paisnak,

Nagy kövér szalonna jó fegyverderéknak,

Oldalas pecsenye lesz lódingtartónak.

518