Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szokáskeret (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) - Forgatókönyv
ként végrehajtott esetek színlelt szöktetéssé alakultak, anyagi okokból. „Mostanában nem egyszer megtörténik, hogy a legény egyszerűen megszökteti a leányt, sokszor éppen a szülők beleegyezésével, akármit is beszéljenek róluk a faluban. Ezzel megtakarítják azt a sok költséget, mely a lakodalommal járna.”154 A szökés szégyene jobban elviselhető volt, mint a szegényes lakodalomé, és az alkalmanként mindig újrakonstruált magyarázatok hátterében a közösség minden tagja tudta és értette a valódi okokat.155 A lakodalom menetének egyik meghatározó eleme tehát a szokáskör időtartama, vagyis a lakodalom hossza. A másik, legalább ennyire lényeges és alapvető forgatókönyvi típusokat generáló tényező a lakodalom helyszíneinek száma. Györgyi Erzsébet 19. századi forrásokat összegző tanulmánya 38 szokáselemet határoz meg, a Magyar Népzene Tárához hasonlóan az ismerkedés-párválasztás szokásaitól indulva az utóvendégséggel bezárólag. Alaptípusként azt veszi, hogy a lakodalmat két háznál, a menyasszonyos és a vőlegényes háznál rendezik egyszerre. A két násznép a szokáskör folyamán mindvégig külön működik és önállóan mulat, és bizonyos időrendi pontokon megtörténnek a hagyomány által szabályozott rituális oda-vissza látogatások, ajándékcserék, közös étkezések és köszöntések. A két násznép az esküvő napjának reggelén külön gyülekezik, és külön vonul a templomba, ahonnan az esküvő után külön mennek haza ebédelni. Az esküvő napjának délutánján a vőlegény küldöttsége (vagy az egész násznép) felkeresi a menyasszonyos házat, és színlelt vagy valós akadályok leküzdése után (olykor többszöri kísérlettel, gyakran háromszor) kikérik a menyasszonyt. Megtörténik a vőfély általi búcsúztatás, és a menyasszonyt (jogi értelemben már feleséget, gyakran kelengyéjével együtt) szekéren, nászmenetben viszik át a vőlegényes házhoz. Érkezésekor befogadó rítusok következnek, majd megkezdődik a lakodalmi vacsora. A menyasszony násznépe otthon marad és külön mulat. Az éjfél körüli és másnap hajnali-reggeli szokásmozzanatokban (fektetés, gyertyástánc, pártalevétel, menyasszonytánc, kontyolás, alakoskodók jelenetei, hajnaltűz) csak a vőlegény násznépe, illetve a menyasszony közvetlen kíséretét alkotó nyoszolyók vesznek részt. Másnap a hérész keretében jönnek át a lányos háztól megnézni a felkontyolt újasszonyt, megtörténik az ajándékok cseréje, és vendéglátásban részesülnek a vőlegény házánál.156 A népi gyakorlatban ez a kikérés-kiadás, átvitel-menet és megérkezés-befogadás szokáskör volt a lakodalom leglátványosabban megrendezett és legtöbb rituális cselekménnyel kísért része. Ennek hátterében olyan archaikus középkori joggyakorlat húzódik, amelyben az egyházi esküvő még nem játszott döntő szerepet, és a házasságkötés 154 NAGY Jenő 1943. 3. 155 TÁRKÁNY Szűcs E. 1981.260. 156 GYÖRGYI E. 1990. 32-35. 49
