Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Jegyzetek
G) Alföldi vöfény-könyy. Budapest, 1875. OSZK PNy 862. ELSŐ HÍVOGATÁS A MENYASSZONYNÁL. Ks.: Dicsérjük a Jézust, édes Megváltónkat... A vőlegény nevében kiküldött vőfély a menyasszonyt hívja meg az esküvőre, ebben az értelemben tehát részben hívogató, részben kikérő versnek tekinthető (lásd még a 14. szöveget). További érdekessége, hogy a katolikusokra jellemző szóhasználat (ol- tári szentséghez járulni, oltár elé állni) megjelenik a taktabáji református közegben. A ponyvái szöveg ugyanúgy 14 soros, mint a kéziratos változat. 3-4. sorában Ozsváth Bertalan megcserélte a félsorokat, így megváltoztak a rímhelyzetben lévő szavak. Az 5—14. sorokban részben a meghívással kapcsolatos adatok, részben pedig a felekezeti megjelölés lett aktualizálva; ugyanakkor a tartalom és a mondanivaló pontos megtartásával együtt helyenként más-más kifejezések, szófordulatok használatára került sor. Ez a szöveg a ponyva és a kézirat közötti változatképződés egyik szép példája. 17. Héti vöfélykönyv. Hét, 1890 körül. HÓM NA 2247. 9. A 17—18. szövegek egy párt alkotnak, a kéziratban is egymás után következnek. A gömöri vidékeken is szokásos kétszeri hívogatás (vasárnap este és szerdán reggel) szokása alakította ki ezt a változatot. 18. Héti vőfélykönyv. Hét, 1890 körül. HÓM NA 2247. 9. 19. Héti vöfélykönyv. Hét, 1890 körül. HÓM NA 2247. Hasonló szövegű, azonos funkciójú párhuzama: Béres János vőfélykönyve. Bánfalva, 1907-1908. HÍVOGATÓ VERS. Ks.: Ez érdemes házhoz mostan miért jöttem... (BÉRES J. 2002. 32.) Két strófa tartalmaz szövegszintű egyezéseket. Közös ponyvái forrásra eddig nem sikerült rábukkanni, ami a közvetlen, kéziratból kéziratba való terjedést valószínűsíti. Hét és Bánfalva földrajzi közelsége ezt valóban lehetővé is teszi. 20. Kisgyöri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. HÓM NA 1609. 102-103. A szöveg biblikus hangvételű tartalmi párhuzama a szintén kisgyöri, 1. számú Lánykéréskori vers. 458
