Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Jegyzetek
Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. HÓM NA 7518. 87. Ponyvái eredetű szöveg, forrása a Mátyus Péter-féle Vőfények kötelessége (A-B-C típusú ponyva) valamelyik kiadása lehetett. A nyomtatott szöveg első öt strófájának felel meg, háromsornyi eltéréssel. Legrégebbi nyomtatott megjelenése, amelyet később számos ponyvafüzet átvett: A) A magyar fő-félynek hármas lakadalmi daljai. (é. n.) OSZK PNy 2962. HARMADIK. Ks.: Uraim halljunk szót, szólok igazságot... Tagolás nélküli versciklus része, 8-19. versszak. A versfüzér kezdősora: Becsületre méltó magyar gyülekezet... Közli az RMKT XVIII/8. 2006. (238.) Ponyvái és kéziratos variantúráját lásd a 647— 650. oldalakon. További kéziratos változatai: Horváth János vőfélykönyve. Csepreg, 1865. Cím nélkül [Oktatóvers a házasságról] Ks.: Nem beszélek tréfát, hanem valóságot... (BALOGH Jánosné 2003. 317-318.) Karsai Mihály vőfélykönyve. Szék, 1896-1897. NAGYVŐFÉNY BESZÉL A HÁZASSÁGRÓL / KISVŐFÉNY A HÁZASSÁG ELLEN MOND. Uraim, halljunk szót, szólok igazságot... / Állj félre barátom, hadd én is beszéljek... (FAZEKAS Zs. 2000. 47-49.) Béres János vőfélykönyve. Bánfalva, 1907-1908. MENYASSZONYTÁNC KEZDETEKOR. Ks.: Kánaán menyegzőből küldettem tinéktek... (BÉRES J. 2002. 62.) Egy strófa került át a vőfények vitájából a menyasszonytánc verséhez, E szent rendelése az egek urának... kezdettel. A verses szakasz strófái megegyeznek a házasságról szóló intő-oktató költészet legelterjedtebb, ponyváról folklorizálódott variánsával (193, 194. szövegek). A házasság isteni eredetéről és az első emberpárról szóló bibliai történet a hívogatok tematikájára gyakran jellemző, lásd RMKT XVIII/8. 2006. 404-405; 647-650. 21. 22. Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét, 1839. OSZK Oct. Hung. 416. 4. A hívogatok egy csoportjára jellemző a hármas tagolású szövegszerkezet: egy-egy rövid, egy-két mondatos (verses forma esetében egy-két soros) beköszöntő- illetve el- búcsúzó-áldáskérő formula keretezi a lényegi mondanivalót. Az első hívogatás a lakodalom előtt 3-4 nappal, esetleg egy héttel történt. Itt a vőfélyeknek különösebb jelvényük még nem volt. Az esküvő napjának reggelén, a bokrétakikérés és az ágyvitel után történt a második hívogatás, ahová már a megfelelő jelvényekkel feldíszítve mentek. (Dobosy László: Susai lakodalmi szokások. Kézirat, HÓM NA 3747. 47—49.) A 2. versszak kezdősora Alázatossággal tisztölöm, és engedelmet kérek... később ponyván is megjelenik: G) Alföldi vöfény-könyv. Budapest, 1875. OSZK PNy 862. VACSORA ELŐTTI SZÜNIDŐ ALATTI PERORÁCIÓ. Ks.: Szerencsés jó estét kívánok mindennek... 459
