Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Bevezető - Kutatástörténet

került a tálalómester és a mulattató szerepkör. „A starosta weselny az előtáncos szere­pét is játszotta. A vendégeket az asztalhoz kísérte, megmutatta helyüket, viccekkel és kis refrénekkel szórakoztatta őket. Irányította a zenészeket, bemondta a tánco­kat, megtöltötte a poharakat és megrakta a tányérokat, hogy senkinek se fogyjon el az étele-itala, és mindenki jól mulasson. Ez a funkciója maradt meg a legtovább.”108 A lengyel vőfély a lakodalom során ünnepélyes prózai beszédeket, orációkat mondott, amelyeknek középpontjában a házaséletről és a családi gazdálkodásról szóló figyel­meztetések, erkölcsi intések és biblikus hangvételű tanító példázatok álltak. Ezen túl a lakodalomba történő hívogatás és a menyasszony búcsúztatása tartozott a feladatai közé. A magyarhoz hasonló, szavalt verses rigmusok azonban nem hangzottak el, mert valamennyi vőfélyverset énekelve, rítusének-szerűen adták elő.109 A vőfélyhez hasonló lakodalmi tisztségviselők sokaságával találkozunk a délszláv szokásokban is. A szerbeknél a násznagy stari svat és a vőfély dever vagy fifer elneve­zése ismert. A 19. századból ismerünk közöttük egyfajta rangsort: a stari svat után a második személy a dever (menyasszonyvezető, mint a német Brautführer) és a harma­dik a fifer (vőfély) volt.110 Hagyományosan a vőlegény fivérei látták el a vőfélyi szere­pet, amelyhez a menyasszony körüli rituális teendők egész sora tartozott valamikor.111 A horvát népcsoportoknál, a sokacoknál és a bosnyákoknál a kum (násznagy), stari svat (öregnásznagy), djever (vőfély), barjaktar (zászlóvivő), cavo (hívogató) elnevezésű tisztségviselők végzik a magyar vőfély teendőit.112 A drávamelléki magyarok körében ismert a délszláv eredetű pozsovic elnevezés is.113 Szlovén területről a vőfélyversek és vőfélykönyvek magyar párhuzamaival, magyar eredetével kapcsolatosan született né­hány tanulmány. Ezekből kiderül, hogy a 19. században Sopronban, Szombathelyen, Szentgotthárdon és Muraszombatban is jelentek meg olyan szlovén nyelvű ponyva­nyomtatványok, amelyek a Mátyus Péter-féle Magyar fö-félynek hármas lakadalmi daljai alapján készült tükörfordítások voltak. E ponyvafüzetek szövegei kerültek az­tán később különböző szlovén kéziratos vőfélykönyvekbe.114 Az alföldi románoknál a menyasszonynak és a vőlegénynek is külön-külön több tarsifat (násznagy) állt a szolgálatára, és látta el a vőfélyi teendőket (menyasszonytánc megkezdése, búcsúztatás). Mellettük hasonló tisztségviselő volt a szerb jövevényszóval jelölt diavár, aki a menyasszonyt kísérte a lakodalmi menetben.115 Az erdélyi románok 108 OGRODOWSKA, B. 2001. Agnieszka Guspiel fordítása. A lengyel adatok megismeréséhez nyújtott segítségéért ezúton szeretném kifejezni köszönetemet. 109 LENSKA-B^K, K. 1999. 110 RÉSŐ Ensel S. 2000. 233. 111 JUNG K. 1983. 257-276. 112 SAROSÁCZ Gy. 1983.277-285. 113 RÉSŐ Ensel S. 2000. 115. 114 NOVAK, V. 1960. 169-174, KOZÁR M. 1995. 133-145. 115 HOCOPÁNS. 1983.305-306. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom