Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Tálalóversek (97-145.)
117. Túrós csusza bevitelekor 1. Hej, uraim, csak most hozom a legjavát, A tejfeles zsírban úszó túrós csuszát! Szép piros tepertő terül el felette, A mennyben képzeli176 magát, ki megette. 2. A szűk hasú cigány, ha mellé fekhetne, Minden aludttejét odaadná érte. Nekünk is nagyon jó, nem is ajánlgatom, Csak nagy tisztességgel az asztalra adom! 118. I. Az kásához 1. Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva, Apró szőlővel van jól kipallérozva, Meg van a teteje borsóivá, zsírozva, Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma! 2. Nem kell semmi erő ennek rágásához, Hanem csak szellőcske a megfúvásához, Egyenek hát csak bátran, nem vallják nagy kárát, Nem mondom, egy kicsinyt meg nem adják árát! 3 3. Jó a sült pecsenye az vajas kásával, A disznó farka is sárgarépával, Egyenek hát jó uraim, Isten áldásával! 176 képezi [értelem] 372
