Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Bevezető - Kutatástörténet
népi kéziratos füzetek (daloskönyvek, verseskönyvek, katonakönyvek, szakácskönyvek stb.) összes többi csoportjától, és a kéziratos vőfélykönyvvel mint önálló, külön kategóriával foglalkozik. Miután elemzéseiben szinte kizárólag 20. századi (és azon belül is inkább későbbi, a század második felében gyűjtött) versanyagot használ, ezért munkáiból nem a szövegeket, hanem módszertani fogásait (például a funkcionális összehasonlító táblázatokat, a kommunikációelméleti alapon történő csoportosítást, vagy a szemantikai alapon történő verselemzést) tudtuk hasznosítani. Emellett fontosak számunkra a szövegek eredetével, változatképződésével, átmeneti jellegével kapcsolatos elméleti megállapításai is.81 Keszeg Vilmos kolozsvári tanítványi körében, illetve az általa 1995-ben előkészített írás, írott kultúra, népi kultúra című konferencia előadóinak sorában többen is foglalkoztak a vőfélykönyvek és vőfélyversek modern folklorisztikai elemzésével. Közülük ki kell emelnünk azokat a dolgozatokat, amelyek a változatképződéssel és a szövegek aktualizálásának kérdéseivel, illetve a vőfélyvers mint írott és mint mondott szöveg sajátos kettősségével foglalkoznak.82 Keszeg Vilmosnak a népi írásbeliség általános műfaji beosztásával és azon belül a vőfélykönyvek és a többi kézirattípusok sajátosságaival kapcsolatos álláspontját többen is átvették, így ebben a témában is számolnunk kell számos hasonló elméleti megközelítéssel.83 4. A népzenekutatás máig legjelentősebb lakodalmi összegzése, az 1955-56-ban megjelent Magyar Népzene Tára III/A—B kötete számos adattal gazdagította a témánkra vonatkozó ismereteket. A vőfélyversek közül azok a szövegek kerültek itt bemutatásra, amelyekhez dallam is kapcsolódott, és énekelve adta elő a vőfély vagy a násznép a lakodalom során. A népzene felőli megközelítésben a vőfélyvers tehát annyiban része a lakodalmi népköltészetnek, amennyiben a szöveg tematikája és a dallam alapján a lakodalmas dalok általános rendszerébe beilleszthető. A Magyar Népzene Tára III/A kötetében a lakodalom szokásciklusának menete szerinti forgatókönyvi sorrendben találunk 930 dallampéldát, míg a III/B kötet a lakodalom járulékos zenei anyagát (mulatódalok, ivónóták, tusok; lakodalmi játékok; táncok és táncszók, kurjantások) tartalmazza 639 dallam- és szövegpéldával, illetve 231 táncleírással. Kiss Lajosnak az egyes fejezetek elé írott bevezetőiben, továbbá jegyzeteiben számos utalást találunk a vőfélyekre, verseikre, és a lakodalmi tisztséggel kapcsolatos szokásokra vonatkozóan. Különösen értékes a III/A kötet végén található forrásjegyzék, amely a vőfélykönyvek tekintetében máig a folklorisztika legteljesebb bibliográfiájának tekinthető.84 81 Eredményeinek összegzése KESZEG V. 2008. 188-202. 82 ASZTALOS E. 1999. 138-159, BALÁZS L. 1999. 129-137. 83 BECZE M. 1999. 297-298, FARKAS K. 1999. 227-240, KIN DA I. 2011. 653-658; 2013. 5-17. 84 MNT III/A-B. 1955. 31
