Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Változatképződés, terjedés

Az előzőeknél szigorúbb forgatókönyvi helyzetű, a vacsora fogásaihoz (pl. nyoszolyó- asszony ajándéka) köthető versszakok gyakran kerülnek a tálalóversek elé. Hasonlóképpen a menyasszonykikérés szertartásos menetéhez kapcsolódóan is előfordul egy vándorstrófa, amely még az egyes konkrét strófaláncokban is többször elhangzik a háromszori kikérés tréfáinak sorában.

Szerencsés jó estvét, áldás békességet,

Nyoszolyóasszonyunk s lányunk kíván egészséget!

Igen tisztességgel áldja a vendéget,

Mely tisztességért nem kíván költségetP2

Drága jó uraim, nagy jó asszonyaim,

Kik tekintvén szorgos fáradozásaim,

Hogy mög nem vetették hívogatásaim, Tűrjék el, hogyha volt, fogyatkozásaimZ752 753 754 755

Ismét legelsöbb is elmegyek próbára,

Amíg el nem jutok dolgomnak céljára.

Kész vagyok mindenkor bátran menni harcra,

Minden jót kívánok e királyi házraP4

Az eddig idézett vándorstrófák mindegyike ponyvái eredetű, azonban a jelenség a tisztán kéziratos formákban ismert szövegekre ugyanúgy jellemző. Pántzél Jánosnak van például egy kedvelt strófája, amelyet a tálalóversekben előszeretettel alkalmaz több helyen is. Nyomtatott változataira nem sikerült rábukkannom, így akár közköltészeti mintákat követő, egyedi szövegű saját szerzeménynek is tekinthető.

1. Hajnali csillaggal tündöklő fényesség,

Itt közöttünk lévő összvegyűlt szüzesség,

Ki-ki ajakokra öntetett édesség,

Kívánom Istentűi, hogy légyen békesség.^55

752 Sáránál lózsef vőfélykönyve. Újcsanálos, 1894. [134.]

753 Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét, 1839. [168.]

754 Sárándi József vőfélykönyve. Újcsanálos, 1894. [47.]

755 Pántzél János énekeskönyve. Kecskemét, 1839. [113.]

239