Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Verselés
Verselés A vőfélyversek döntő többsége tizenkét szótagos sorokból és négysoros strófákból álló versformában íródott. Ez a versforma a műfaj kezdeteitől fogva máig uralkodó, számszerű előfordulása az általam vizsgált 364 szövegcsaládban 291 (majdnem pontosan 80%). A második leggyakoribb forma a hosszú körmondatokból álló terjengős próza (44 szöveg, körülbelül 12%). A ritmikus próza és a rímes, strofikus vers közötti átmenet valamelyik formájában keletkezett 16 szöveg (4,5%). A négysoros tizenkettestől különböző, egyéb versformák száma a legkevesebb, mindössze 13 esetben (3,5%) fordul elő ilyen. A prózai szövegek viszonylag magas aránya két szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt feltűnő, hogy a prózai forma csak bizonyos tartalmi-funkcionális csoportok esetében jelenik meg, azoknál viszont meghatározó (sőt olykor csaknem kizárólagos) fontosságú. Az egyik ilyen szövegtípus a leánykérés, illetve a kézfogó-jegyváltás szokásának szertartásos mozzanataihoz kapcsolódó leánykikérö versek csoportja. (1, illetve 3, 4. sz.) Ezeket egyes kéziratos gyűjtemények (legtisztább formában Bihari Lajos 1909-1911-es vőfélykönyve) külön is kezelik, násznagyversek címszó alatt. A leánykérő, leányt kiadó szövegeket a ponyvanyomtatványok is külön füzetekben közölték, násznagyok kötelességei címmel már az első, 1790 körüli időszaktól kezdődően.700 A 19. század második felében a verses szövegekkel keverten és külön is kerültek kiadásra hasonló nyomtatott füzetek.701 Egy másik, prózában hasonlóan gazdag szövegcsoportot alkotnak a hívogatók. A lakodalmi vendégségbe vagy a templomi esküvőre (a hit felvételére) történő meghívás szokásmozzanata kapcsán a rigmusok szavalásánál gyakoribb eset volt a prózai szövegmondás (14, 17, 18, 20.). Emellett a templomi esküvő előtt-után, a papnál elmondott köszöntőknél (55, 56, 58, 59, 60.) és az ünnepi étkezésnél elhangzó asztali áldásoknál (94.) figyelhető meg a verses szövegek hiánya, és a próza erőteljesebb jelenléte. Ezeken kívül néhány egyedi, szórványos esetben találkozunk prózával; a lakodalom menete szerinti tartalmi-funkcionális csoportok többségében pedig egyáltalán nem fordul elő. A prózai formák által meghatározott szövegcsoportok tartalmi és stilisztikai szempontból is nagyon hasonlók egymáshoz. Mind a lánykérés, mind a hívogatás, mind az esküvői papköszöntés esetében jellemző a fentebb már bemutatott biblikus témák és stíluselemek gyakori használata. A prózai szövegek hosszú körmondatai, barokkosán túlzsúfolt szintaktikai megoldásai és az ok-okozati viszonyokat didaktikusán fejtegető érveléstechnikája a 17. századi protestáns prédikációs szöveghagyomány öröksége. Az 700 Násznagyok kötelessége... Vác, 1800 körül. OSZK 820.775. 701 Legnagyobb hatásúak ezek közül: Karikó János: Ötven násznagyi beszéd. Budapest, 1889. OSZK Pny. 1923. Alföldi násznagykönyv. Budapest, 1889. OSZK Pny. 469. 218
