Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Hazugságversek, lakodalmi mulattatók
század második felében már mindenütt ott húzódik a ponyvanyomtatványok tömege — bizonyos hazugságverseket és a vaskos csúfolókat kivéve.) A Maskara vers egyik karakteres jellemvonása, hogy a közköltészetből jól ismert eszem-iszom ország képzete (a 18. századi debreceni diákirodalomban János pap országa, Európa-szerte pedig Eldorádó-motívum) jelenik meg benne, a világot járt verselő hazudozásainak első mozzanataként.506 Ez a motívum a 19. századi vőfélyversekben már kevéssé volt jellemző, az általam átnézett szöveganyagban az alábbi strófáknak nem is találtam megfelelő párhuzamát. 7. Csíkot, csukát, csöregét itt eleget adnak, Diót, dinnyét, derelyét asztagokba raknak. Makkon malacot télben is hizlalnak, Gyógyulásiul, hasfájástul hajnalba jóllaknak. 8. A hó helyett táblástul esik a szappan, Körte helyett is fákon terem a sült kappan. Hogy ha fúj a szél, hull, csak úgy koppan, Citrom is van elég, attól szemed koppan. 9- Asszonyok guzsalyánál áll a boroshordó, Arany, ezüst karikákon forog az orsó. De ha fon, akkor is ott egy csomó túró, Azt is borba mártják, hogy legyen jó csúszó. 10. Oh, mely boldog ország, ennek nincsen mása, Bár most is ott volna fejemnek szállása! De mikor Trójának lenne elromlása, Akkor én fejemnek lön elpusztulása,507 Hasonló ehhez a fenekestöl felfordult világ képzetéhez társuló abszurd útibeszámoló motívumsora. A közköltészeti szöveganyagban a Pál István-énekeskönyv tartalmaz hasonló megoldású hazugságverset, amelyben az eszem-iszom ország és az abszurd útibeszámoló egy strófaláncon belül, egymás után szerepel. A képtelen kalandokat és fantasztikus úti élményeket megelőző, bemutatkozó funkciójú bevezető versszakokban is megtalálható egy konkrét, szövegszintű párhuzam. A Nékem is paripám volt egy nagy sült ártány kezdetű strófa a Pál István-énekeskönyvben is megvan, így valószínű, 506 KÜLLŐS I. 2004a. 295, DEL GIUDICE, L.-PORTER, G. 2001, TÚRÓCZI-TROSTLER J. 1942; 1943. 337-362. 507 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [185.] 163