Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Hazugságversek, lakodalmi mulattatók
násznép tagjait egyenként sorra veszi, és strófánként haladva, a menyasszonnyal kezdve és rajta is végezve mondja el nekik szánt csúfondáros kiszólásait. A szöveg központi témája a mértéktelen evés-ivás és a falánkság, és az utolsó sorban tesz egy egyértelmű utalást a nászéjszaka elhálásának hamarosan bekövetkező szokásmozzanatára.478 Hazugságversek, lakodalmi mulattatok A csoportosan vagy párban köszönteni járó mendikáns diákok mulattató, adománykérő verseinek egyik legjellemzőbb vonása a tréfás hazugságok: lehetetlen kalandok, eltúlzott méretű állatokkal való viaskodások, távoli országokban tapasztalt mesebeli csodák előadása. A hőstettként beállított verekedésekről, „eszem-iszom országiról, a felfordult világ képzetéről szóló közhelystrófák és vándorversszakok változatos sorrendben jelennek meg a szövegekben, és keverednek a csúfolódás, adománykérés, önsajnáltatás toposzaival. A közköltészet e jellegzetes szövegtípusának folklór vonatkozásait, a népszokások adománykérő verseiben vagy a hazugságmesékben való továbbélését jól ismerjük.479 A dicsekvő tónusban előadott hazugságversek 19. századi továbbélésének egyik legjellemzőbb területe a vőfélykönyvek szöveganyaga. Elsősorban a lakodalmi étkezések szüneteiben, a fogások feltálalására várva, vagy a vacsora utáni időszakban hangzottak el ilyen típusú mulattató versek, a már ismertetett csúfolókkal összekapcsolódva, keveredve. A ponyván kiadott vőfélykönyvek (leginkább a század második felének verselését alapjaiban meghatározó Alföldi vöfénykönyv különböző típusai és kiadásai) gyakran perorációnak nevezik ezeket a mulattató verseket. Ez a címadás a kéziratos anyagban is megjelenik, így a peruráció, paroláció formában szereplő terminusok általában nem a szó eredeti jelentésének megfelelő prózai köszöntőket takarják, hanem vaskos nyelvezetű mulattató versekre utalnak.480 Az önálló szövegként, kimondottan mulattató funkcióban szereplő hazugságversek egyes kiragadott motívumai, toposzai (képtelen ételsor, idegen országok bejárása) más tartalmi-funkcionális csoportokban is felbukkannak. A tálalóversek sorában gyakran találkozunk a fantasztikus méretű állatokkal, állatküzdelemmel, képtelen vagy halandzsaszerű ételsorokkal, a messziről hozott étel-ital toposzával. A menyasszony háromszori kikérésének szövegei között az idegen országok bejárása, a párkereső világutazás hazudozó motívumai szerepelnek. A menyasszonyfektetéshez kapcsolódó pártalevétel, koszorúköszöntés szokásmozza478 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [177.] 479 RMKT XVIII/4. 2000. 537-555, KÜLLÖS I. 2004a. 279-304, CSÖRSZ Rumen I. 2003. 307-316. 480 A perordció eredeti jelentése: berekesztés, a mű cselekményének lezárása; a szónoki beszéd lényeget összefoglaló, emelkedett hangvételű záró része. 155
