Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Vőfélyek csúfolódó vitája
N: Amit most mondtál, hadd halljam csak jobban! Mert erre a szemem úgy ég, majd kilobban! K: Azt mondom, hogy velem együtt szép fiú vagy, Azt is azért mondtam, hogy már békét hagyj! N: Barátom, ne dűlj a menyasszony hasára, Mert még ellenségnek nem jutottál karjára. Harmadikszor is itt a jót, mely igen derék fattyú vagyok, Ily forró étellel mily könnyen elbánok! K: Fürge vagy te pajtás, de a húsevésre! A mészáros nem győz vágni a részedre! N: Ne beszélj pajtás, me' te is ott voltál, Ahun a tyúkot sütötték, mindég ott nyalakodtál! K: Ne beszélj barátom, nézd körül magadat, Látom most is nyomja az oldaladatf71 A csúfolódó vetélkedés nemcsak párbeszédes, hanem monológként előadott formában is gyakran előfordul. A tegező megszólítás és kisvőfély személyének említése teszi egyértelművé, hogy az adott versszakok milyen kontextusban és milyen funkcióban szerepeltek a lakodalom menetében. A 180. számú, tíz strófás taktabáji kisvőfély-csúfoló közvetlen szövegszintű párhuzama a Pacséri vőfély könyvben található.471 472 Közköltészeti előzményüket az a mendikáns ének jelenti, amelynek legteljesebb variánsa Jankovich Miklós Magyar világi énekek című gyűjteményéből (1789—1793).473 Ponyvanyomtatványokon történt kiadásait nem ismerem, ezért valószínű, hogy szóbeli és kéziratos úton terjedő mulattató versről van szó. A 29 versszakos mulattató ének alapvetően hazugságvers jellegű, a csúfolódó strófák az egész szövegnek csupán kis részét alkotják. Jelentőségét mutatja, hogy több szövegcsaládban (81, 91, 180, 183) is felbukkannak az innen származó strófák. Tematikai párhuzamai megtalálhatók a lakodalmi párköszöntők, párbeszédes formában előadott intő-oktatú célzatú versezetek között is. Az erkölcsi tanírást szolgáló komolyabb, vagy éppen a mulattatást szolgáló könnyedebb hangvételű szópárbajokban gyakran keveredtek ugyanis a vitázó, iskolai műveltséggel kérkedő, komolykodva kioktató versszakok a csúfolódó strófákkal. Ilyen példa a Dersi Biás énekeskönyvben (1769) és a Balás József énekeskönyvben (1784-1787) megtalálható Lakadalmi versek.474 Az első 17 strófa a gúnyos vetélkedés, amit a 18—29. versszakokban aztán egy mitologikus szereplőkkel tűzdelt és áldásmondással, jókívánságokkal záruló deákos disputa követ. Az első szakaszban a taktabájival kifejezetten rokon jellegű sorok is találhatók: 471 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [181.] 472 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [180.] 473 RMKT XVIII/4. 2000. 295-298. (123.) 474 RMKT XVIII/8. 2006. 394-397. (235.) 153
