Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Csúfolók
3. Borból a fejérnép képesen fogyasszon, Mert nincs rútabb Látvány, mint a részeg asszony. Egyszer láttam egyet, hej de megutáltam, Még ha rágondolok is, borsózik a hátamé Már a kontyom féreáll, De senki ne hányja, Hogy fökötőm hátraáll, S a szoknyám is majd leszáll, Kurvanyja, ki bánja!m *** Vérem, komámasszony, Csak olyan az asszony, Ha megissza magát, Féreteszi kontyát. Vérem, komámasszony, Csak olyan az asszonyZ391 392 393 A konty a nők asszonyi mivoltának általános szimbólumaként is megjelenik a szövegekben. Mind a közköltészet, mind a vőfélykönyvek asszonycsúfolóiban jellemző toposz, hogy az asszonnyá válás egyúttal a lányok romlását, részegessé vagy kevéllyé válását hozza magával. A lakodalmi szokásrend menetében a menyasszonyfektetést (a házasság elhálását, a nászéjszakát) követő másnap reggeli kontyolás szokásmozzanata alkalmával kerültek elő ilyen tartalmú versek, gyakran az ünnepélyes, erkölcsnemesítő célzatú menyasszonyköszöntőV kontyolóverseV. csúfondáros folytatásaként, vagy azok kiegészítéseként. A közköltészetben ugyanez a tematika nem volt ennyire alkalomhoz kötött. A szövegcsalád népszerűségét jelzi, hogy folklórvariánsait a 19-20. században számos területről ismerjük.394 391 Taktabáji vőfélykönyv.Takxdbí), 1899-1905. [171.] 392 Szép új világi mulatságos énekek, (é.n.) OSZK PNy. 2959. RÉSZEGES ASSZONYOKRÓL. Ks.:A részeges asszonyokgyenelógyiája... RMKTXVIII/4. 2000. 104. (22.) 393 Lang Márton énekeskönyve, 1789. Ks.: Vérem, komámasszony... RMKT XVIII/4. 2000. 115. (28.) 394 RMKT XVIII/4. 2000. 398. 127
