Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek
10. A SERÉNYIEK KAPCSOLATA A LAKOSSÁGGAL ÉS A RÓLUK FENNMARADT TÖRTÉNETEK Az előzőekből kitűnik, hogy a Serényi család milyen jelentős szerepet játszott Putnok és térsége gazdasági életében és urbanizációjában. Ezek ismeretében óhatatlanul fölmerül a kérdés, hogy milyen kapcsolata volt a családnak a helyi lakossággal. Erre vonatkozóan találunk néhány történeti feljegyzést, de az anyakönyvek is szolgálnak adalékokkal. Ez utóbbiakra hivatkozva állíthatjuk, hogy a grófi család tagjai több esetben keresztszülőként, tanúként szerepelnek különféle társadalmi réteghez tartozó személyeknél. Az esetek egy részében a komaság (keresztkomaság) a közelben élő földbirtokos családokkal köttetett,675 mint ahogy olykor a Serényiek is közülük választottak keresztszülőket újszülött gyermekeik részére, vagy esküvői tanúnak hívták őket .676 677 De nem kizárólagosan. Olyan esetekkel is találkozunk, amikor a grófi család tagjai az alsóbb népréteg ilyen irányú felkérésének tettek eleget. Az esetek többségében igazolhatóan az uradalom alkalmazottairól van szó.6 7 Egyéb jellegű kapcsolatokról is maradtak fenn emlékek, s ezek a recens hagyomány szerint olykor nem nélkülözték a gyengéd érzelmeket sem. Az alábbi történetek kisebb részben publikációk és történeti dokumentumok, de leginkább recens gyűjtés alapján engednek bepillantást ebbe a témába. 675 1856. június 30-án Putnoky Imre és Bizony Terézia szülők gyermekét tartotta keresztvíz alá Lászlói 17 felesége, Ludmilla. (BODNÁR Mónika 2001a [2002]. 197. 25. jegyzet.) 676 Annáéi keresztanyja báró Vay szül. Szentmiklósy Anna, egyik házassági tanúja pedig báró Radvánszky Géza volt. (BODNÁR Mónika 2001a [2002]. 197. 27-28. jegyzet.) 677 1 8 6 5 májusában Váradi Alajos és Ruszó Franciska gyermekét, ugyanazon esztendőjúliusában pedig Szalai Pál és Varga Zsuzsanna gyermekét tartották keresztvíz alá a Serényi család gyermekei. Ez utóbbi uradalmi béres volt. (BODNÁR Mónika 2001a [2002]. 200. 45. jegyzet); Feltehetően a Váradi - Ruszó házaspár is az uradalmi cselédséghez tartozhatott, egyébként mindkét családnév név ma is gyakori a putnoki cigányság körében. 1928. október 6-án Nepomuki János^ volt az egyik házassági tanú Tóth Lajos sofőr (T. Lajos és Demeter Erzsébet fia, szül. Mezőkövesden, 24 éves putnoki lakos) és Windisch Matild (W. Gusztáv gépkovács és Tóth Ilona leánya, szül. Nagykázmér, 22 éves putnoki lakos) esküvőjén. Nyilvánvalóan az ő sofőrjéről és feleségének, a nagykáz- méri származású gróf Berchtoldt Máriának egyik alkalmazottjáról van szó. (Putnoki plébánia: házasultak anykönyve 3. köt. 118/22.) Ugyanennek a házaspárnak 1929. július 14-én született leányát, Máriát szintén Nepomuki János |53, valamint felesége tartották keresztvíz alá. (Ekkor Tóth Lajost motorkezelőként jegyezték be.) (Putnoki plébánia: kereszteltek anyakönyve 6. köt. 187/46.) 209
