Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - László117, felesége és leánya személyéhez kapcsolódó történetek
Ezek segítségével ez a kapcsolat a család putnoki letelepedését kővető időktől, tehát a 19. század második felétől követhető nyomon, gyakorlatilag napjainkig. Ebből kifolyólag értelemszerűen a történetek is zömében erre a korszakra vonatkoznak. A recens gyűjtés eredményeképpen megállapítható, hogy a legtöbb esetben pozitív, esetleg semleges a Serényiek megítélése, de néhány esetben negatív szerepben is feltűnnek egy-egy esemény kapcsán. Következzenek tehát a történetek. Lászlóin, felesége és leánya személyéhez kapcsolódó történetek A család egyes tagjai érzékenységet mutattak az alsóbb társadalmi rétegek problémái iránt. Erre vonatkozó adatokat különösen Béla13i esetében találunk, de olykor Lászlói 17 egy-egy tette is erre enged következtetni. Ide sorolható, hogy a városi kisdedóvó alapításának előmozdítása ügyében a Szita kocsma korcs- máltatási jogát átengedte a városnak, hogy az abból fedezze az óvó bérét.67*' Szociális érzékenységére utal az is, hogy jobbágyait még az erre vonatkó törvény meghozatala és kihirdetése előtt felszabadította.678 679 680 Következő hasonló jótékony tette, hogy amikor a műmalom társulat 1874-ben első és egyetlen osztalékát kifizette, Lászlóin a neki kiutalt 200 forint osztalékból alapítványt hozott létre, hogy annak kamatából évenkénti kifizetésben támogassa a malomnál alkalmazott legjózanabb, leghűségesebb és legszorgalmasabb munkásokat, illetve a társulat feloszlatása esetén az alapítvány a putnoki kórházra szálljon.66" Ám érdekes módon személyéről a nép körében nem e nemes cselekedeteiről maradt fenn történet. Pápai átok A putnokiak emlékezete szerint Lászlót] 17 pápai átok sújtotta, mégpedig azért mert jobbágyait vasárnap is dolgoztatta, nem engedélyezte nekik a szabadnapot, az Úr napjának megszentelését. A hagyomány szerint a büntetés azzal járt, hogy Lászlónak] 17 bilincset kellett viselnie. „El akarta törölni a vasárnapot. Ezért kezén és lábán élete végéig arany bilincset viselt. Ez olyan volt, mint egy-egy karperec, melyek ruhája alatt aranylánccal össze voltak kötve. Ezzel is temették el, de mivel a családi kriptakápolnát a háború után többször is feldúlták és kifosztották, ma ez a bilincs már nincs meg. ”681 A keresztény egyház a középkortól szigorúan tilalmazta az ünnepekhez, vasárnapokhoz kapcsolódó munkavégzést, mulatozást, táncolást. Ez a téma a magyar irodalomban is gyakran tetten érhető, Bornemissza Pétertől Tompa Mihá678 BALOGH Béla 1894. 191; 222. 679 BALOGH Béla 1894. 159. 680 BALOGH Béla 1894. 237. 681 Antal László és Cserhalmi Margit adatközlése. 210
