Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában - A malom
gyárból, mert 1908-ban Putnoki Építőipari Részvénytársaság volt a neve.64'1 1910-ben már 96 fő alkalmazotti gárdája volt, közülük kettő nő. Két igazgatási tisztviselő és négy művezető végezte az irányítást.1’47 1908-tól a Putnokon élő Friedl György, 1934-től a Szentesről Putnokra települt Pataki István volt a gyár igazgatója, a közbeeső időszakban Grédinger Pál is vezette az üzemet. A téglagyárat 1948-ban államosították. A neve azóta többször változott, de az üzem napjainkban is termel. Az 1950-es évekig a termelés hagyományos kézi munkával folyt. A későbbiek folyamán jelentős korszerűsítésekre került sor. 1987-től automata gépsorokkal évente többmillió kistéglát és falazó blokkot képesek gyártani. A téglagyár napjainkban az 1993-ban alakult Északmagyar Téglaipari Rt. részeként működik. 1998-ban 112 főt foglalkoztatott, bár téli időszakban ez a szám 20 fővel csökkent. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Seré- nyiek által alapított téglagyár az 1989-es rendszerváltást követően, a térséget nagyon mélyen sújtó gazdasági összeomlás idején is talpon tudott maradni. Igaz, hogy az ezredforduló éveiben csak az 1968-ban üzembe helyezett hagyományos téglaüzem termelt, az 1987-ben üzembe helyezett korszerű, üreges tégla gyártósora pihent. A vezetés ezt a piaci helyzettel magyarázta. A részvénytársaság másik két gyára elegendő mennyiségű építőblokkot állított elő, így a serényfalvi üzem kizárólag kisméretű téglák gyártásával foglalkozott. Erre viszont nagy volt a kereslet, s az napjainkban is. Kémények, pillérek, koszorúk, áthidalók és melléképületek építéséhez alkalmazzák, de a legnagyobb felvevőpiacot a műemlékvédelmi építkezések jelentik. E tekintetben különösen a budapesti megrendelések számottevőek.646 647 648 Ez az üzem az 1989. évi rendszerváltás óta gyakorlatilag a kistérség egyetlen stabilan működő ipari egysége, mely Serényfalva és a környező települések lakosságának biztosít munkát, megélhetést. A malom A Sajón már a legrégibb időkben működött malom. A 17. században ez az uradalommal együtt a Serényieké lett. Egy 18. századi hírforrás szerint a malom a Serényi uraságé, de nagy hasznára szolgál a város lakóinak is.649 A Sajó örökös áradásai miatt viszont épülete gyakran megrongálódott. A folyó megrend- szabályozása érdekében Lászlói ,7 1846-ban a sajónémeti határtól a putnoki malomfőig csatornát ásatott. Ezzel egyébként nemcsak a saját, vagyis a malom baján segített, hanem megoldotta a putnoki rétek lecsapolását is, azokon ugyanis a gyakori áradások miatt mocsarak, nádasok és tavak voltak. A folyó medre ugyanis nem volt képes gyorsan levezetni az áradások vizét, a meder kanyarulatában a vízmennyiség kiömlött a rétekre. Másrészt a Sajóba ömlő Máié patak is 646 BODNÁR Mónika é. n. (2001). 45. 647 RÉPÁSI Imre 1989. 41. 648 BODNÁR Mónikáé, n. (2001). 45-46. 649 BÉL Mátyás 1992. 86. 180
