Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában - A malom
medertelenné vált ezen a területen, vize szabadon terült szét a réteken. Ezáltal járhatatlan ingovány képezte Putnok dél-délnyugat felőli határát.650 Ezt a malmot 1870-ben LászlóU7 ezer darab 200 forintos részvénnyel műmalom társulattá alakította. Lászlóin erre a lépésre Szepessy Gusztáv - egykori putnoki gyógyszerész, akkor már a debreceni István malom igazgatója - felvetésére szánta rá magát. Szakmai tanácsadásra felkérte a leesdorfi gépgyár műszaki vezetőjét, aki a helyszínen való tájékozódás után megállapította, hogy a malomcsatoma vízereje 80 lóerőnek felel meg, ami elegendő lenne öt mü-, két sima- és egy kásás kőnek, valamint egy kendertörőnek a működtetéséhez. Ez utóbbi azért bírt jelentőséggel, mert abban az időben a szövés-fonás még virágzó háziipari tevékenységnek számított a vidéki Magyarországon, ezt kiszolgálandó a kendertörés jelentős jövedelmi forrást jelentett a vidék malmainak.651 * * Megalakult tehát a részvénytársaság, megkezdődtek a nagyszabású építkezési munkálatok, ám a költségek olyan módon megemelkedtek, hogy többszöri gyorskölcsön bevitelre, valamint újabb részvények kibocsájtására volt szükség.662 Érdekes módon az építkezéshez szükséges mintegy félmillió tégla nem a Serényiek téglaégetőjéből került ki, hanem a malomtelepet 1871 tavaszán ellepő, a megye minden vidékéről családostól ide vándorló cigányok vetették.663 1874-ben fizették a társulat első és egyetlen osztalékát, minden részvény után 12 forintot. A tornyosuló bajok és a részvénytársaságot felügyelő bizottság elégedetlensége következtében az addigi igazgató, Pótincza Lajos lemondott, helyére Hámos Gusztávot választották meg,654 de 1876-ban már Arkauer Imre ideiglenes igazgató nevével találkozunk.655 A műmalom társulatot hét éves működés után, 1877-ben érte utói elkerülhetetlen végzete. Miután sem további kölcsönöket, sem hitelt nem sikerült biztosítani, sem a tőkeemelésre, sem a létesítmény bérbeadására tett kísérletek nem jártak eredménnyel, a műmalom társulat felszámolásra, a malom pedig nyilvános árverésre került. Lászlói 17 vásárolta meg közel százezer forintért.656 A malom tehát ismét a Serényi család tulajdonába került, de 1900-tól a Hungária Egyesült Gőzmalmok Részvénytársaság leányvállalata lett. 1900-ban 75 segéddel működött, 1910-ben az alkalmazottak száma 88 fő volt, közülük 9 nő, ebből igazgatósági tisztviselő 15 fő, 1 fő műszaki tisztviselő, 8 fő művezető illetve előmunkás, a többi munkás. A második világháború idején hadiüzemmé nyilvánították. Államosítására 1948-ban került sor.657 A malmot többször korszerűsítették. Gépi berendezéseinek korszerűsítésére 1908-ban és 1924-ben is sor került. Az államosítást követően, 1952-53-ban térBALOGH Béla 1894. 16-17. BALOGH Béla 1894. 231. BALOGH Béla 1894. 235-236. BALOGH Béla 1894. 234. BALOGH Béla 1894. 237. BALOGH Béla 1894. 239. BALOGH Béla 1894. 239. RÉPÁSI Imre 1989. 40. 181
