Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

8. A Serényiek és az oktatás - A leánynevelő intézet

tek a növendékek az intézetbe.575 Ők minden esetben jó hírét vitték Putnoknak szerte az országba és nagyvilágba. Visszaemlékezéseikben hangsúlyozták, hogy a putnoki intézetben széleskörű és korszerű háztartási és házvezetői ismereteket sajátítottak el, valamint megismerkedtek számos modern háztartási eszközzel, azok használatával. Valódi végzettséget, sem közép-, sem felsőfokút nem adott az intézmény, de nem is ez volt a cél. Bélán, egy németországi tanulmányútja alkalmával találkozott ezzel az iskolatípussal, s már akkor elhatározta, hogy ezt itthon is megvalósítja. Ugyanis meggyőződése volt, hogy a legtöbb szerencsétlen házasságnak és válópernek az az oka, hogy a lányok nem elég háziasak, s így nem lehet belőlük jó feleség. Ezért mondogatta a növendékeknek, hogy igazi hálával akkor lesznek majd az iskola iránt, ha az itt elsajátított ismeretekkel kivívják férjeik szeretetét és megbecsülését.576 * Tehát elsősorban a családi tűzhely fontosságát ismerő, és ez által a családi összetartást biztosítani képes polgárlányok, leendő családanyák képzése volt a cél. „ Valójában semmilyen szak- képesítést nem adott, de jól férjhez lehetett vele menni."511 Keresettek, szívesen fogadott feleségek voltak az ebből és hasonló intézményből kikerült lányok.

Emellett arról is meg kell emlékezni, hogy a nevelők fontosnak tartották a növendékek szociális érzékenységének erősítését. Ennek egyik példája, hogy az intézet falai között működött az Ifjúsági Vöröskereszt Csoport. A tagok tagdíjat fizettek, ebből kézimunka alapanyagot, vagy ruhákat vásároltak. A csoport hetente egy alkalommal foglalkozást tartott, ahol általában valamilyen előadás hangzott el, miközben az előadást hallgató tagok varrtak, ruhákat javítgattak, kézimunkáztak. Ezeket aztán szétosztották a putnoki szegények, rászorulók között, vagy más alkalommal a Sajó-völgyi árvízkárosultaknak adták. Az intézet konyháján tavaszi időszakban gyakran főztek a szegény családok részére ebédet, máskor a még hasznosítható ételmaradékokat osztották szét a putnoki rászorulók között. Esetenként pénzt is gyűjtöttek megsegítésükre.578

Az 1989-es rendszerváltást követő években, 1992-től a Putnokon működő mezőgazdasági szakközépiskola megkísérelte feleleveníteni ezt a képzési formát, érettségizett lányok jelentkezhettek a gazdaasszony képzésre. A gazdaasz- szony képzés másfél évig tartott, ez idő alatt szakmai tárgyakat oktattak. Hármas ciklusban folyt a képzés, aminek fö színterei a tankert, a tankonyha és a varroda voltak. Ez a képzési forma az érdeklődés hiánya, a jelentkezők csekély száma miatt 1997-ben megszűnt.579 A lányok elhelyezkedési esélyei nem nőttek az iskola elvégzése által, esetleg a külföldi gyermekfelügyeletet vállaló, egy ideig bébiszitterkedni akaró lányok vették hasznát. Manapság nem a családot összetartó feleség-, anyakép a követendő, hanem a jól fizető szakmát gyakorló, modem, önálló karriert építő nő jelenti a példaképet.

575 ANDOK György 2010. 25.

576 P. KÁLNICZKY Vilma 1942. 61.

~71 Saját gyűjtés.

57s ANDOK György 2010. 37-38.

579 BODNÁR Mónika 2007-2008b. 214.

156