Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

8. A Serényiek és az oktatás - Az óvoda

Az óvoda Még egy oktatási intézményről meg kell emlékeznünk, mégpedig a városi óvodáról. Magyarországon az első ilyen intézmény köztudottan 1828-ban nyílt. Negyven esztendővel később, 1868-ban Putnokon is megalapították a kisded­óvót. Lászlóin már három évvel korábban, 1865-ben indítványozta létrehozását a városi képviselőtestületben, de az eszme csak azután valósult meg, mikor az óvói fizetés alapjául örökre átruházta a városra az úgynevezett Szita kocsma italmérési jogát, azzal a feltétellel, hogy a város gondoskodik az intézmény el­helyezéséről és kötelezettséget vállal fenntartására. Az ezt követő szervezési munkák után 1869. január 12-én került sor az intézmény ünnepélyes megnyitá­sára. A téli hónapokban csupán 33 növendéke volt, de az év folyamán számuk 165-re emelkedett. A város a részére átruházott korcsmáltatási jogot kiadta bér­be, először évi 600 Forintért, majd egyre magasabb, néhány év múlva már 1000- 1100 Forintért. Ezt az összeget az óvoda teljes fenntartási költsége meg sem kö­zelítette, ezért néhány éven belül több ezer Forint tőkéje volt az intézménynek a helyi takarékpénztárban. 1870-ben a közbirtokosság is felajánlott 2000 Forintot az Óvodának. Ilyen körülmények között már 1873-ban életbe léptették az in­gyenes óvodai ellátást.580 Az óvoda létrehozásának kezdeményezése igazi közérdeket szolgált, bizo­nyítja ezt az évente beíratott gyermekek magas száma, valamint az, hogy az in­tézmény immár több mint 140 év óta folyamatosan működik. BALOGH Béla 1894. 190; 222-224. 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom