Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)

A paraszti igaerő és munkakultúra néhány összefüggése a Bodrogközben

válhatnak (pl. Bodroghalom, Cigánd, Nagyrozvágy). Mindez azonban nem jelenti a munkakultúra modernizálását, s a termelőtevékenység szerkezeti átalakítását. Újnak tűnő helyzeti előnyök keletkeznek a megváltozott tájban, ezek egy része azonban valójában a régi módon való gazdálkodással nyer hasznosítást. Ilyen például — a vízrendezéssel nyert — kiterjedt gyepterületek hasznosítása: magán a tartásmódon belül csak lassan érvényesül a szerkezeti változás. Megmarad a vásárok és piacok közelségének előnye és hátránya, még akkor is, ha a töltésekkel kialakított új útháló­zat csökkenti a korábbi elzártságot. Az igazi változást és esélyt azonban a vasút, a vasútállomások közelsége jelenti: ebben a térségben is vonatkerekeken jár a polgá­rosodás. 19 7 Ahol a közeli vasútállomásra lehet szállítani a termeivényeket, ott a las­súbb ökrös szekerek jobb paraszti kondíciót hordanak, mint az elzárt falvak lovas fogatai. Mindez nemcsak a térség gazdasági stratégiájában játszott szerepet, hanem közvetlenül is befolyásolta falvaink és az egyes parasztüzemek gazdasági lehetősége­it. 19 8 Szorosan összefügg a bodrogközi parasztság és a térség egész modernizációjá­val, 20. (és 21.) századi gazdasági és társadalmi problémájával. Nem véletlen természetesen, hogy az első világháború utáni új országhatár a Bodrogköz térségé­ben a Kassától keletre vezető, Sátoraljaújhely (Slovenské Nővé Mesto)—Csap­Beregszász—Nagyszőlős (Vinogradov)—Huszt—Máramarossziget (Sigethu Marmapei) —Kőrösmező (Jaszinya) vasútvonal mentén húzódik. 19 9 A történeti tájat kétfelé vág­ta az országhatár, nem csupán a bodrogköziek életminőségét befolyásolva, de meg­nehezítve a társadalom- és a kultúrakutatók munkáját is a vidék hagyományos műveltsége azonosságainak és eltérő vonásainak feltárásában, a társadalom és a kultúra változásának egységes elvű értelmezésében. (Ez a vidék Pozsonytól is mesz­sze van, nem csak Budapesttől!) Csak remélhetjük, hogy az újfajta kontinentális kapcsolatrendszer segíti majd ezt a munkát, s nem múlt el visszavonhatatlanul az elmaradt tudományos rekonstrukciók és történed folyamatrajz lehetősége! 70 19 7 Majdan 2002. 323-324. 19 8 Frisnyák 1990. 103. 19 9 Petrichevich—IIorváth 1938. 1100-1102, Palotás 1990. 45-48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom