Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
A változtatható és a változatlan A bodrogközi táj átalakítása és annak hatása a hagyományos népi kultúrára
lassú modernizáció folyamatában a kettő jellemzői milyen módon ötvöződnek egymással. Bizonyos, hogy a kutatás hajlamos általánosságban a táj polgárosodásáról beszélni a 19. század derekán kezdődő gazdasági, társadalmi és kulturális változások kapcsán, mindez azonban részletező vizsgálatokat igényel. Árnyaltan összetett problematika tehát a 19. századi tájátalakítás, a modernizáció és a paraszti polgárosodás kérdésköre, amit többféle módon lehet tematizálni. A kultúrtáj kitágulása néhány évtized alatt átformálja a történed táj településeinek hierarchiáját, s különböző módon hat a helyi társadalom és műveltsége állapotára is. Az új földrajzi helyzet azonban — különösen a trianoni országhatárok megvonásával megterhelve — nem egyforma esélyt ad az egyes települések népének polgárosodására. A népességszám differenciált növekedése jelzi, hogy a korábbi legszegényebb, leginkább hátrányos helyzetű települések a legvirulensebbé válhatnak (pl. Bodroghalom, Cigánd, Nagyrozvágy). Mindez azonban nem jelenti a munkakultúra modernizálását, s a termelőtevékenység szerkezeti átalakítását. Újnak tűnő helyzeti előnyök keletkeznek a megváltozott tájban, ezek egy része azonban valójában a régi módon való gazdálkodással nyer hasznosítást. Ilyen például — a vízrendezéssel nyert — kiterjedt gyepterületek hasznosítása: magán a tartásmódon belül csak lassan érvényesül a szerkezeti változás. Megmarad a vásárok és piacok közelségének előnye és hátránya, még akkor is, ha a töltésekkel kialakított új úthálózat csökkend a korábbi elzártságot. Az igazi változást és esélyt azonban a vasút, a vasútállomások közelsége jelend: ebben a térségben is vonatkerekeken jár a polgárosodás. 8 8 Ahol a közeli vasútállomásra lehet szállítani a termeivényeket, ott a lassúbb ökrös szekerek jobb paraszti kondíciót hordanak, mint az elzárt falvak lovas fogatai. Mindez nemcsak a térség gazdasági stratégiájában játszott szerepet, hanem közvetlenül is befolyásolta falvaink és az egyes parasztüzemek gazdasági lehetőségeit. Szorosan összefügg a bodrogközi parasztság és a térség egész modernizációjával, 20. (és 21.) századi gazdasági és társadalmi problémájával. Nem véletlen természetesen, hogy az első világháború utáni új országhatár a Bodrogköz térségében a Kassától keletre vezető, Sátoraljaújhely (Slovenské Nővé Mesto)—Csap—Beregszász-Nagyszőlős (Vinogradov)—Huszt— Máramarossziget (Sigethu Marmafiei)— Kőrösmező (Jaszinya) vasútvonal mentén húzódik. 8 9 A történed tájat kétfelé vágta az országhatár, nem csupán a bodrogköziek életminőségét befolyásolva, de megnehezítve a társadalom- és a kultúrakutatók munkáját is a vidék hagyományos műveltsége azonosságainak és eltérő vonásainak feltárásában, a társadalom és a kultúra változásának egységes elvű értelmezésében. 40 8 8 Majdán 2002. 8 7 Palotás 1990. 45-48.
