Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)

A változtatható és a változatlan A bodrogközi táj átalakítása és annak hatása a hagyományos népi kultúrára

lassú modernizáció folyamatában a kettő jellemzői milyen módon ötvöződnek egy­mással. Bizonyos, hogy a kutatás hajlamos általánosságban a táj polgárosodásáról be­szélni a 19. század derekán kezdődő gazdasági, társadalmi és kulturális változások kapcsán, mindez azonban részletező vizsgálatokat igényel. Árnyaltan összetett problematika tehát a 19. századi tájátalakítás, a moderni­záció és a paraszti polgárosodás kérdésköre, amit többféle módon lehet tematizálni. A kultúrtáj kitágulása néhány évtized alatt átformálja a történed táj településeinek hierarchiáját, s különböző módon hat a helyi társadalom és műveltsége állapotára is. Az új földrajzi helyzet azonban — különösen a trianoni országhatárok megvonásával megterhelve — nem egyforma esélyt ad az egyes települések népének polgárosodásá­ra. A népességszám differenciált növekedése jelzi, hogy a korábbi legszegényebb, leginkább hátrányos helyzetű települések a legvirulensebbé válhatnak (pl. Bodrog­halom, Cigánd, Nagyrozvágy). Mindez azonban nem jelenti a munkakultúra moder­nizálását, s a termelőtevékenység szerkezeti átalakítását. Újnak tűnő helyzeti előnyök keletkeznek a megváltozott tájban, ezek egy része azonban valójában a régi módon való gazdálkodással nyer hasznosítást. Ilyen például — a vízrendezéssel nyert — kiter­jedt gyepterületek hasznosítása: magán a tartásmódon belül csak lassan érvényesül a szerkezeti változás. Megmarad a vásárok és piacok közelségének előnye és hátránya, még akkor is, ha a töltésekkel kialakított új úthálózat csökkend a korábbi elzártsá­got. Az igazi változást és esélyt azonban a vasút, a vasútállomások közelsége jelend: ebben a térségben is vonatkerekeken jár a polgárosodás. 8 8 Ahol a közeli vasútállo­másra lehet szállítani a termeivényeket, ott a lassúbb ökrös szekerek jobb paraszti kondíciót hordanak, mint az elzárt falvak lovas fogatai. Mindez nemcsak a térség gazdasági stratégiájában játszott szerepet, hanem közvetlenül is befolyásolta falvaink és az egyes parasztüzemek gazdasági lehetőségeit. Szorosan összefügg a bodrogközi parasztság és a térség egész modernizációjával, 20. (és 21.) századi gazdasági és társadalmi problémájával. Nem véletlen természetesen, hogy az első világháború utáni új országhatár a Bodrogköz térségében a Kassától keletre vezető, Sátoraljaúj­hely (Slovenské Nővé Mesto)—Csap—Beregszász-Nagyszőlős (Vinogradov)—Huszt— Máramarossziget (Sigethu Marmafiei)— Kőrösmező (Jaszinya) vasútvonal mentén húzódik. 8 9 A történed tájat kétfelé vágta az országhatár, nem csupán a bodrogközi­ek életminőségét befolyásolva, de megnehezítve a társadalom- és a kultúrakutatók munkáját is a vidék hagyományos műveltsége azonosságainak és eltérő vonásainak feltárásában, a társadalom és a kultúra változásának egységes elvű értelmezésében. 40 8 8 Majdán 2002. 8 7 Palotás 1990. 45-48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom