Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
akinek a gyereke római hittanra járt, s ott volt elsőáldozó is. Volt ugyanakkor református nagygazda is, aki húsvétkor ugyanazt főzette és fogyasztotta, mint a római katolikusok. „Nem is tudtuk, hogy ki a görög, meg ki a római katolikus! Mikor a templom épült, együtt építették a görög meg a római katolikus hívők." 31 5 A faluban KALÁSZ-egyesület meg KALOT működött, létezett Je\us Szíve Társulat is, nem voltak vallási villongások, s általában már az 1930—40-es években sem határozta meg döntően a házasságok megkötését az eltérő felekezethez való tartozás. 31 6 Pácinnak jézus spíve búcsúja van, tíz nappal úrnap után. Hagyományosan nagy búcsút tartottak: jöttek a rokonok a szomszédos falvakból is, Karcsáról is. Az emlékezet szerint egészen a közelmúltig erősebben megmaradt a házasodásban a felekezetek közötti ellentét Karcsán, ahol a domináns református tömbhöz képest kevéssé árnyalta a vallási arculatot a többi egyház. Mindez tükrözi valamelyest a két település tradíciója közötti eltérést, de a vallás, a felekezeti arányok igazából nem befolyásolták a két falu egymáshoz való viszonyát. Voltak viszont erős, meghatározó személyiségű lelkészek, akik nagyban formálták saját falujuk, egyházuk népének tudatát, habitusát: ilyen volt pl. Zsigovits tisztelendő Pácinban, aki nem csupán a lelkeket formálta, de megszervezte a település első futballcsapatát is. II. 3. Eredettudat Anélkül, hogy a Bodrogköz, illetve településeink korai történetét érintenénk, utalnunk kell arra, hogy a két falu eltérő eredete, településtörténetük eltérő időrendje a páciniak hagyományában szerepel, s — a legidősebbek — ezzel fejezik ki a két település másságát. „Mi nem is ahhoz a fajhoz tartozunk, amelyikhez Karcsa." Mi Kisrogpághoz tartozunk, meg Szpmotori\oT.\ ... Ez a Honvéd utca, ez Tatár utca volt valamikor, ez már a tatárjáráskor létezett. Van a Nagybelső', ott volt a Uliom-kút, még az én időmben is. Arról azt mondták, hogy az már a tatárjáráskor megvolt. Eliába dobtunk követ bele, nem létezett, hogy halljuk az alján a koppanást! A tatárjáráskor már Pácin létezett Pacsin néven. A Nagybelsőnél ingoványos, hínáros rész volt. Ott a tatárokat becsalták: az itteniek tudták, hova kell lépni, a tatárok meg megfulladtak. Innen van a neve a Tatár utcának." 31 7 A páciniak büszkék voltak korai eredetükre, másnak, őseik ittlétében koraibbnak, őshonosnak tartották magukat, nem úgy a karcsaiakat. A karcsaiak, mikor együtt arattak kepét a pácimakkal, azzal vágtak viszsza, hogy Karcsán már ezer esztendeje ott áll a templom, Pácinban meg nincs olyan régi épület, s nincs semmi, ami a korai históriára utalna. 31 8 Ez a mozzanat azonban nem játszik lényeges szerepet a két település eltérő jellegének, vonásainak hangsúlyozásakor. 3, 5 Rimár Andrásné, szül. 1920. 31 6 Voltak lelkészek, akik valamelyest felszították a felekezetek ellentétét. „1 la a veszett kutya űz, akkor se menjetek a református templomba!" - mondta állítólag egyikük; mindez azonban már nem befolyásolta visszavonhatatlanul a páciniak kapcsolatait. 31 7 Pecák Mihály, szül. 1925. 31 8 Nagy Géza közlése. 129
