Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
II. 4. Tanulás A Karcsa és Pácin közötti gazdasági-társadalmi különbözőség egyik kifejezőjeként értelmezhetjük a társadalmi mobilitásnak azt a területét, ami a tanulással, illetve az azt követően történő elvándorlással függ össze. A páciniak kifejezetten büszkék arra, hogy már a két világháború közötti időszakban számosan mentek el tanulni a faluból. Mindezt nem feltétlenül az egyes családok jobb anyagi kondíciójával magyarázzák, hanem azzal, hogy - ellentétben a karcsaiakkal — nem marasztalta annyira a föld a páciniakat. „Már a háború előtt elkezdődött, hogy 4 osztály után elmentek innen polgáriba. Ujhelybe jártak el, jártak Patakra is. Két pap is lett az én korosztályomból (Mészáros István püspök és Cinke Zoltán). Kerültek ki orvosok, ügyvédek, katonatisztek, csendőrök. Parasztemberek gyerekei tanultak, jobban, mint a nagygazdáké. Volt, akit az egyház taníttatott." 31 9 Elégedetten beszélnek arról, hogy milyen személyiségeket adott a falu a hazának, arról is, hogy az egyes családok kiket neveltek fel. Ehhez képest nem tekintik hátránynak, sőt természetesnek veszik, hogy ezek az emberek elhagyták a falujukat, s — az idősebbek — jószerével továbbra is páániakx\?ik tekintik őket. „Innen tizenegy orvos van, onnan egy sincs!" — mondja idős adatközlőm. 32 0 A másik adatközlő azt említi büszkén, hogy édesapja családja két tanítót és egy katolikus papot adott. (Apja bátyja - született 1886-ban — Pannonhalmán tanult, s annak ellenére római katolikus pap lett, hogy a görögkeleti keresztséget kapta.) 32 1 Karcsa viszonylag kevesebb gyereket taníttatott, s a tehetséges parasztgyerekek továbbtanulása inkább csak a második világháború után lett jellemző. Onnan sokkal több szakember került ki a mezőgazdaság számára, mint más értelmiségi hivatásra. Ugyanakkor igen sok lett a pedagógus Karcsáról, jelenleg a pácini iskolában is többen tanítanak közülük. Többen vannak ma rajtuk kívül is karcsai származású értelmiségiek Pácinban. A karcsaiak kifejezetten arra büszkék, hogy az ő értelmiségük zömmel helyben maradt, szemben a pácinival. A karcsal ma is jobban ragaszkodik a szülőföldjéhez, a karcsaisághoz, mint a pácini a saját falujához. 32 2 Egészében az értelmiség kiformálódásában és társadalmi szerepvállalásában is megragadható különbözőség a karcsaiak és a páciniak között, ami tükrözi falujuk közösségének mentalitását, de vissza is hat arra. III. 1. Még néhány adat az eltérő mentalitáshoz Megítélésem szerint a birtokstruktúrából, a földhöz való viszonyból, annak megtartó erejéből következett a karcsaiak legjellemzőbb tulajdonsága, amiben elsősorban eltértek, különböztek a páciniaktól. A falu adottságaihoz alkalmazkodva, egy erősen munkaközpontú paraszti közösség konzerválta a maga tradícióját. MentalttáLovas Istvánná, szül. 1931 3M Pecák Mihály, szül. 1925. 32 1 Lovas István, szül. 1923. 32 2 Nagy Gcza, szül. 1932. 130
