Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
központ. A helyi hagyomány szerint ez nem azért volt, mert a település nem bírta volna el az adminisztrációt, hanem mert a báró nem engedte Pácinba költözni a hivatalt. Amikor - 1920-ban — megszűnt a királyhelmeci járás, Pácin volt kiszemelve az új szolgabírói székhelynek, a körjegyzőség viszont Karcsára került. Mivel a báró nem adott helyet a közigazgatásnak, a szolgabíróság Ricsére költözött. A jegyzőség viszont Pacini Köjegypőség, Karcsa bejegyzéssel működött. Ez volt a neve az 1930-as évekig, akkor Karcsai Körjegyzőséggé alakult, s maradt 1950-ig. 1950-ben Pácin önálló tanácsú község lett, később — az újabb összevonásokkal — közös tanácsúvá vált Karosával, s az ugyancsak odacsatolt Karossal. Az 1980-as évek közepén, akkor még a Hazafias Népfront égisze alatt indult el a páciniak küzdelme az önálló közigazgatásért, amit azonban csak az újabb rendszerváltás, az önkormányzat révén kaptak meg. 30 5 A közigazgatásban történtek egyértelműen szembeállították egymással a két települést, s a mikrotársadalmi konfliktusba karakterisztikusan beleépültek az egymás megítélésének korábbi elemei, kiegészülve újabb, aktuális jegyekkel is. Különösen felerősítette ezt a termelőszövetkezetek összevonása, amikor a tsz-központ Karcsára került. Eredetileg a közös gazdaságok önállóan működtek, s Karcsa is és Pácin is körzeti, kiskörzeti központnak volt kijelölve. Mivel azonban Pácin, Kisrozvágy és Nagyrozvágy között nem jött létre a tervezett fúzió, a pácini szövetkezetet — erős politikai presszióval — a karcsai Dózsa Tsz-hez csatolták. Mivel a kistérségi kapcsolatok társadalmi-kulturális háttere a mai döntéshozók számára is tanulságos, túl a társadalom és a kultúra kutatóinak érdeklődésén, érdemes mindkét település lakóinak vélekedéséből idézni Karcsa és Pácin együttműködésének megítélésében.30 6 „Nem szavazott itt a nép a közös tsz-ről. Karcsán nagyobb kommunizmus volt, Pácin reakciós volt — ezért lett Karcsa a központ. Karos is hozzá tartozott. 10 évig volt közös tsz - mennyit épült Karcsa, Pácin meg lemaradt." (Pácin, 1997.) „Mikor a két községet összevonták közigazgatásban meg a tsz-ben, akkor azt mondták, hogy Pácin ment feleségül Karcsáhop Az itteniek azt mondták, hogy inkább Rozvággyal vonták volna össze őket: nem lett volna semmi ellentét. A rozvágyiak jobban olyan beállítottságúak, mint a páciniak." (Pácin, 1997.) „Régen sokat ingerkedett egymással a két falu, de ma már nem, mert egy a sut a kemencével. Karcsát nagyon felmagasztalták, Pácint meg lealázták. Pácinban nincs semmi. Az embernek bármi dolga van, menjen Karcsára, töltsön ott egy napot! Pácin nem nagyon szereti Karcsát a mai napig sem!" (Pácin, 1986.) „A másságukat, a különb voltukat, régi eredetüket inkább mindig a páciniak hangsúlyozták. A karcsaiakat ez annyira nem izgatta, nekik nem volt ez annyira téma. Mikor Pácint idecsatolták, akkor a karcsaiak nem örültek neki. Pácin mikor átjött ide, akkor ott minden pénzt elköltöttek: kibetonozták az összes utcát, ami pénzük volt, elment. Ahogy mondták itt a karcsaiak: ide csupaspp.csáváijöttek! Rossz 305 Nagy Géza szíves közlése. 30 6 Mivel az adatközlők olykor igen sarkos véleményt formálnak, nevüket ezen a helyen nem közlöm. Gyűjtésem megtalálható a miskolci I lerman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában. 125
