Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
döntésnek érezték a helyiek a közös tsz-t is: Karosáról nagyon messze kellett elmenni az összevont határon szántani egy traktornak." (Karcsa, 1997.) A páciniak idősebb generációja egyértelműen hátrányos politikai megkülönböztetésnek véli Karcsa megerősítését a páciniakkal szemben. Az erőscbb paraszti réteg alapvetően elítélte a zsellérek és kisföldűek ez irányú mozgalmát, ami — a fentebb bemutatott összefüggések miatt — egyértelműen a két falu közötti ellentétté is vált. A tehetősebb karcsai parasztok megtörése is szükséges volt a közös gazdálkodás létrehozásához, ám az ottani szegénység révén Karcsa kevesebb belső konfliktussal fogadta a termelőszövetkezetet. A pácini gazdák megtörése ugyancsak szívós munkát adott a politikai hatalomnak. A folyamat a két településen sok tekintetben párhuzamosan haladt, s igazából a két szövetkezet összecsatolása szította fel az ellentéteket. Pácinból két „átköltést" idézek a közös gazdaság — félig tréfás, félig komoly — megítéléséről. 3" 7 ..Búval termett nekem a pácini határ, soha ne szálljon rá szépen szóló madár. Szépen szóló madár akkor szóljon nékem, Mikor a téespt csak messziről nézem. " , JSIincs már szívem félelmére, nézni sírom fenekére. Mert látom a Gyula példájábul, Ali lehet az ember sorsábul. Szjínjetek meg kétségeim, változzatok félelmeim. Keménységünk örömére, úgysem tarthat mindörökre." Az első népdal, s a második temetési ének sajátos módon találkozik a parasztság sorsát alapvetően befolyásoló tényező megítélésében. Nem kell itt természetesen éles szembenállásra gondolnunk, hiszen a páciniak és a karcsaiak éppen úgy együtt dolgoztak a földeken a tsz-ben is, ahogyan tette azt a szegényebb rétegük korábban a földesúri birtokon. Alkalmas volt azonban ez a szembenállás arra, hogy életben tartsa, sőt új vonásokkal erősítse egymás megítélésének, olykor elítélésének, a másságnak bizonyos vonatkozásait. Vélhetően éppen ezeknek a közös évtizedeknek köszönhető, hogy ezeket az elemeket a mai közép- és fiatal generáció is ismeri, s számon tartja a két település népének különbözőségét. 311 7 Budai Ákos gyűjtése, 1986. 126
