Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)

Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)

niak is, de a karcsaiak mindig nehezebben. Nehezebben haladtak előre! Már a beszédjük is más volt: aszpndi, mondták. Egészen régi módian beszéltek! Cigánd is lemaradt volt, Karád már műveltebb volt! De a Bodrogközön a háború előtt Nagyrozvágy volt a legműveltebb község. Rozvágyról — közelebb volt —, több nagygazda gyerek járt pl. Helmecre iskolába, ott tanultak. Műveltebbek lettek. Mi inkább Ujhely felé tartoztunk, Rozvágy meg Helmechez. Ott közelebb volt a város! A rozvágyiak elegánsabban jártak: itt még senki a kis ridikük nem vette volna kézbe, Rozvágyon már volt!"

30

3 Az összeházasodás ma nem rendkívüli. A fiatalok ma együtt járnak iskolába, szórakozni, de a korábbi vélekedés ma is tartja magát. Középkorú, 40-es éveiben járó adatközlőm így vélekedett: „Még a 60-as években is, ha egy pácini lány karcsai fiúhoz ment, hát megvolt a vélemény: — Ez sem talált magának mást, csak egy karcsi fiút. Később már azok a karcsaiak, akik „igényesebbek" voltak, átjártak ide: jobban tetszett nekik ez a falu. Aztán voltak olyan lányok is, akik butácskábbak voltak, azok mentek Karcsára. En is szórakoztam karcsi fiúval, de az más volt, mint itt. Eljártak ők is szórakozni Lenmvárosba, máshova, aki nem, az meg is maradt karcsinak!" (1997). I. 4. Határőrség, csendőrség Jelentősen hatott Pácin hagyományos műveltségére a trianoni határmódosítás után ott elhelyezett határőr katonaság is. Nem csupán olyan módon, hogy rendszeresen új katonák érkeztek, akik új viselkedésmódot, beszédet terjesztettek — jót is, rosszat is —, hanem előfordultak házasságok is: a katonák közül benősültek a faluba, de el is vittek feleségnek pácini lányt. A határőrök révén a falubeliek, különösen a fiatalok megismerkedhettek az ország más vidékeinek szokásaival, nyelvhasználatával. Pácinban volt a csendőrőrs is, ahol ugyancsak különböző vidékekről, más tájakról származók teljesítettek szolgálatot, megjelenítve saját közösségük műveltségének egyes részleteit, egyszersmind át is véve a páciniak közösségi normatíváit, mentalitásuk egyes jegyeit. Mindezek a maguk módján befolyásolták a tradíció átalakulását, s — ha nehezen mérhető módon is — befolyásolták a falu műveltségének változását. Mindezt a karcsaiak nélkülözték. I. 5. Közigazgatás, termelőszövetkezet Kása László az azonosságot és az eltérést kiváltó tényezők társadalmi okai között említi a paraszti polgárosodás struktúrájában a közigazgatási hovatartozást.

304 Pácin és Karcsa viszonyában ez elsősorban úgy vetődik fel, hogy a közigazgatási központ helye milyen módon befolyásolja a két település viszonyát. Pácinban 1950-ig nem volt önálló közigazgatás. 1920-ig a falu Nagykövesdhez tartozott, ott volt a körjegyzőség. 1920-1950 között Karcsa volt a közigazgatási 30

3 Lovas István, szül. 1923. 30

4 Kosa 1990. 77. 124