Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)

Történeti áttekintés

temesvári Novotny Antal

2

6" által 1886 és 1913 között kilenc templom számára szállított tíz harangját vehettük számba.

26

1 Öntött S alakú résekkel áttört palástúakat is (17. kép). Szerte hirdette, hogy kisebb súlyúak, mint az ugyanolyan hangmagasságot szolgáltató áttöretlenek, így jutányosabbak. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz — nemcsak, hogy a balkáni piac is nyitva állt előtte —, hogy a termelése elérte, sőt felül is múlta a fővárosban működő Walserét.

26

2 Ugyancsak eljutottak Zemplénbe, de már csak a századforduló után — és csekélyebb számban — az aradi Hönig Frigyesnek a harangjai; mindössze csak háromról szereztünk tudomást.

26

3 (Atyja — vagy nagyatyja — 1849-ben a magyar kormány megbízásából az Arad és Temesvár között fekvő Szentandráson ágyúöntő műhelyt állított fel és abban Temesvár ostromához ágyúkat, mozsarakat öntött.)

26

4 Az üzemmé, gyárrá fejlődött öntödékkel szemben a vidéki városok kézműves szinten működő műhelyei nem bírták a versenyt. A történelmi Magyarországon működők legtöbbje (Győr, Pozsony, Besztercebánya, Losonc, Szatmár, Nagyvárad) sorra bezárt. Kassán ugyan 20 éves szünet után ismét dolgozott harangöntő, de csak egy mesternek, Gancz Bernátnak egyetlen, 1890-ben öntött harangjáról tudunk Zemplénben.

26

5 Kisgejőc azonban sikeresen állta a versenyt. 1890-től kezdve új név jelent meg az itt öntött harangokon: Egry Ferenc. Mint László Lajos veje lépett a harangöntők sorába és kezdetben az apósával együtt dolgozott.

26

6 Hamarosan azonban már önállóan is öntött. Kiváló kereskedelmi érzékkel rendelkezve új lendületet adott a műhely munkájának, sőt a XX. század elején meg is váltotta a család tagjaitól annak őket megillető tulajdonjogát. A Lászlók közül egyedül az ifjabb Sándor tevékenykedett, mint harangöntő az első világháborúig. (Nem tudjuk, a műhely résztulajdonosa maradt-e, vagy újat állított-e fel.) Két harangon találkoztunk a nevével; az egyiken, eg}' 1912. évin már „László Sándor és fiai" felirat szerepel.

26

7 Amíg Kisgejőc piaca a XIX. században csak az ország északkeleti részére terjedt ki, nyugat felé Borsodot, dél felé Szabolcsot nem meghaladva, addig Egry hamarosan túllépte azt; szállított többek között Nógrádba, Fejérbe, Komáromba, sőt 1913-ban már Vas megyébe is. Az általunk vizsgált területről is majd annyi harangját regisztráltuk, mint Seltcnhoferét: 20 egyháznak 21 harangját.

26

8 Szándékában volt 26

0 Harangjait 1879-től ismerjük. Meghalt: 1913-ban. 26

1 Tolcsva gk. 1886, Zemplénagárd ref. 2 harang 1886, Dámóc gk. 1894, Vámosújfalu rk. 1897, Szerencs-Ond rk. 1897, Alsódobsza ref. 1902, Lcgyesbényc rk. 1903, Bekecs rk. 1905, Rátka rk. 1913. 26

2 Novotny az 1896-1902 közötti evekben átlagosan 100-110 harangot öntött évente, Walser 1886-1897 között 90-95-öt. 26

3 Girincs rk. 1905, Kisrozvágy ref. 1909, Olaszliszka ref. 1910. 28

4 Patay 1999b. 142. 2" Mád ref. 1890. 26

6 Egy 1890. évi közösen öntött harangot ismerünk a Szabolcs megyei Aranyosapáti gk. templomból. 26

7 Karcsa ref. 1902. illetve Karos rk. 1912. 26

8 Kovácsvágás ref. 1890, Sárospatak ref. Kollégium 1898, Vilyvitány rk. 1901, b'clsőregmcc gk. 1902, Erdőbénye ref. 2 harang 1903, Zemplénagárd ref. 1903, Füzérkomlós ref. 1905, I'iszalúc ref. 1907, Komlóska gk. 1908, Zcmplénagárd gk. 1908, Bózsva ref. 1909, Cigánd ref. 1909, Tiszacsermely 121