Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)

Történeti áttekintés

nak összesen 13-at.

25

1' (Az üzem, amely időközben hatalmas gyárrá nőtte ki magát, és amelynek a harangöntöde már csak a négy részlege egyikét képezte, 1893-ban részvénytársasággá alakult, majd 1896-tól Budapesti Szivattyú- és Gépgyár nevet vett fel, de 1906-tól ismét mint magántulajdonban lévő cég működött.) Ugyanakkor viszont hiányoznak a harangjai az első világháború előtti évekből. Egyébként Pestről, még a kiegyezés előtt a már említett Schaudt Andrásnak is eljutott két harangja Zemplénbe. (Az egyiken, 1862-ből, már Schaudt András és fia olvasható.) A Bodrogköz, Hegyköz és a Hegyalja egyházai közül sok továbbra is változatlanul a viszonylag közel fekvő Kisgejőcről szerezte be a harangokat. László Sándor négy fia közül Lajos nevét négy harangon találjuk,

25

1 Ferencét kettőn,

25

2 az ifjabb Sándorét kettőn (ebből egyen Sándor és fiai olvasható),

25

3 Lajosét és Ferencét,

254 valamint Lajosét és Sándorét együtt

25

5 egyen-egyen. Két további, már meg nem lévő harangról tudjuk, hogy Kisgejőcön Lászlóék öntötték, de, hog}' közelebbről a család melyik tagja, azt nem.

25

6 Mind a közeli Kisgejőcön harangot öntő Lászlóéknak, mind a pesti Walsernak 1880-tól komoly versenytársa támadt. Mégpedig az ország túlsó szélén, Sopronban működő Seltcnhofer Frigyes. (Hasonló nevű nagyatyja 1816-ban nyitott ott műhelyt.)

25

7 A jól működő mester a piacát az 1880-as években már Zemplénre is kiterjesztette, és az első világháborúig folyamatosan juttatott ide harangokat: 25 év alatt 29 alkalommal szállított 41-et tudtunk regisztrálni.

25

8 Megjelentek azonban — de lényegesen kisebb számban — egy másik budapesti mesternek, Thúry Jánosnak (megh. 1905) a munkái is. Zemplénbe kilenc egyháznak az 1885 és 1902 közötti években (egyiküknek két alkalommal is) szállított egy-egy harangjáról van adatunk 25

0 Ezeken Thúry János és fia, vagy ... és fia Ferenc olvasható. A vasút kínálta lehetőség következtében más jelentősebb ipari központban meggyökeresedett harangöntő üzemekből is kerültek harangok Zemplénbe. így a 25,

1 Tolcsva ref. 2 harang 1866, Bodrogkisfalud rk. 1885, Hercegkút rk. 2 harang 1886, Viss ref. 1887, Felsőregmec ref. 1889, Erdőhorváti ref. 1890, Bózsva rk. 1892, /.alkod rk. 1893, Karos ref. 2 harang 1896. 25

1 Mád ref. 1879, Sárospatak-Józscffalva rk. 1885, Bodroghalom ref. 1889, Tiszakarád ref. 1893. 25

2 Vajdácska ref. 2 harang 1874, Füzérkajata ref. 1875. 25

3 Karcsa ref. 1902, Karos rk. 1912. 25

4 Iláromhuta, Óhutark. 1871. 25

5 Pusztafalu ref. 1894. 25

6 Tiszakarád ref. 1888, Semjén ref. 1893. 25

7 Csatkai 1942. 13. 25

8 Tokaj rk. 4 harang 1880, Sárospatak-György tarló rk. 1884, Tolcsva rk. 1888, Alsódobsza ref. 1889, Sárospatak rk. 4 harang 1889, Vajdácska rk. 1890, Megyaszó rk. 1893, Bodrogolaszi gk. 1894, Sárospatak-Dórkó rk. 1896, Gesztely ref. 1901, Szegi rk. temető 1901, Zemplénagárd gk. 2 harang 1902, Bodrogkercsztúr rk. 1903, Bodrogolaszi rk. 1904, Bodrogolaszi gk. 2 harang 1904, Erdőbénye rk. 2 harang 1904, Sátoraljaújhely főplébánia rk. 2 harang 1904. Sárazsadány rk. 1904, Olaszliszka rk. 1905. Viss rk. 1905, Erdőbcnye rk. 1907, Sárospatak-Végardó gk. 1907, Sárazsadány ref. 2 harang 1907, Újcsanálos ref. 1907, Köröm rk. 1909, Megyaszó-Ujharangod rk. 1909, Hernádnémeti rk. 1910, Újcsanálos cv. 2 harang 1910, Sárospatak-Végardc) gk. 1911, Sátoraljaújhely ref. 1912. 25

9 Sajóhídvég ref. 1885, Kiscsecs rk. 1885 és 1902, Mád rk. 1891, Hernádnémeti ref. 1895, Tiszalúc ref. 1896, Felsőregmec ref. 1899, Berzék rk. 1901, llicse rk. 1902. 120