Dobrik István: Papp László festőművész (Officina Musei 16. Miskolc, 2007)
Imrch Zsigmond (1900—1965) Kolozsvárott érettségizett, majd Barcsay Jenővel és Miháltz Pállal együtt elhagyta Erdélyt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede, majd nyolc évig Vaszary János volt a mestere. 1928-tól élete végéig Miskolcon élt és dolgozott. Színelmélettel foglalkozó tanulmányt jelentetett meg — generációk számára mértéket jelentő művész-tanár volt. Seres János (1920—2004) a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte, s 1947-től haláláig a Miskolci Művésztclepcn élt és dolgozott. Elévülhetetlen érdemei voltak a helyi képzőművészeti élet háború utáni újjászervezésében. Főiskolai docensként generációkat nevelt. 1984-ben Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Izsó Miklós díját, 1986-ban Székely Bertalan Emlékérmet, 1991-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Alkotói díját, 2000-ben Miskolc Megyeijogú Város Kondor Béla díját kapta. Székács Zoltán festőművész (1921-1983) (Hejőcsabán) Miskolcon született. A Miskolci Református gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, ahol rajztanára Imre Zsigmond volt. Útmutatásai elkísérték egész életútján. 1940—45-ig a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István volt a mestere. A főiskola elvégzése után, a grafikai tanszéken Varga Nándor Lajos tanársegédjeként dolgozott. A nagybányai iskola nemes hagyományaiból táplálkozó művész új utakat keresett a képzőművészetben. Festészetére éppúgy jellemzőek a figurális kompozíciók, mint a csendéletek, portrék, vagy tájképek. 5 Részt vesz a diósgyőri munkásoknak a vasgyári „lovardában" szervezett Veres Péter, Erdei Ferenc, Nagy István, Darvas József irodalmi estjein. A népi irodalom íróival, költőivel személyes kapcsolatba került. 6 Életrajz. MGVMM Adattára. 7 „Tevékenykcdéscm természetesen magára vonta a hivatalos szervek figyelmét, meg inkább a nyilas mozgalom embereiét. A nyilasok hatalomra jutásakor, illetve utána nem sokkal pesti barátaimhoz mentem... Barátom, Székács Zoli, aki a Diákok Mázában lakott mint főiskolás, a később „Görgey" zászlóaljként ismert ellenállási csoportban tevékenykedett, pesti barátaim (Seres János, Fekete Gyula, Sipos Gyula ...) közül vele tudtam megbeszélni a helyzetet, problémáinkat, a tennivalókat. Németellenes röpcédulákkal látott el, így tértem vissza Miskolcra, majd miután Miskolcon meleg lett a talaj a lábam alatt, rokonaimhoz, Mátészalkára mentem. (Közben befejeztem jogi tanulmányaimat a Miskolci Jogakadémián, s szigorlataimra készültem.) Mátészalkáról utaztam Pécsre szigorlatozni. Pár hét pécsi tartózkodás után visszatértem Mátészalkára azzal a céllal, hogy ott, rokonaimnál várom be a háború végét." (Részlet önéletrajzi írásából. MGVMM Adattára). 8 Édesapja tanácsára választotta ezt az utat. O ugyanis ismerve a helyzetét biztos menedéknek látta a kis felvidéki községbe, Tornaijára való bevonulását. Úgymond kiképzetlen volt és abban reménykedtek, hogy a háború vége legfeljebb hónapok kérdése, s ott senki nem fogja keresni. (Önéletrajz és beszélgetés a művésszel. MGVMM Adattára). 9 „Az érsekújvári Krp. Iskola szelleme már itthon felhívta magára a nyilas-fasiszta vezetés figyelmét és rosszallását, így talán szerencsénk volt, hogy németországi bolyongásaink során teljesen megszakadt kapcsolatunk a fasiszta vezetéssel. Végig szabotálva a kiképzéseket is, végül a holland határ melletti hingen városkában kötöttünk ki. Itt várt bennünket a partraszállás utána Szövetséges erők második hullámban megindított támadása, amely már Németország területén folyt. A Szövetséges erők Lingenhez közeledve a Német haderő először a először az erődítési munkákra, majd a városka védelmére vetett be bennünket, de ezredünk még az éjjel, az arcvonalból megszökött puskalövés nélkül. Másnap hingen elesett, a Német erőket felmorzsolták, minket senki nem keresett. Észak felé vonultunk lehetőleg kerülve az érintkezést a német egységekkel. Oldenburg után az SS egy alakulata lefegyverzett bennünket és mcnetparanccsal Helgoland szigetére irányítottak erődítési munkára. Wilhelmshaven kikötőjében hajóztunk be egy kereskedelmi hajóba, onnan a hajót eltérítve Cuxhaven, Kiel érintésével Dánia felé vettük az irányt. Dániából visszafordítottak bennünket. Flensburgból Schleswig városába mentünk, likkor már bomlásban volt a fasiszta hadigépezet, rövidcsen elérte Schleswiget az Angol hadsereg, ott estünk fogságba 1945. május 5-én. A katonaságnál természetesen folytattam antifasiszta tevékenységemet, osztályos társaim voltam ebben többek között: Köpeczy Béla, Nagy Gyula". (Önéletrajz és beszélgetés a művésszel. MGVMM Adattára). 10 Arató János festőművész (1919-1989), Kamotsai István szobrászművész (1923-1994), Nónay Pál (1922), Sarkantyú Simon (1921-1989) Munkácsy-díjas festőművész, Szerváüus Jenő szobrász
