Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)

1964-ben szintén alumíniumba öntik a Gémek (Kazincbarcika), Vízbelépőkútfiguráit (Miskolc-Tapolca). 1966-ban Szőnyi Márton (Bükkszentkereszt), Kocsis Pál (Kecs­kemét) 5/4-es mészkőszobrát faragja ki. Közben folyamatosan jelen van a hazai kiállításokon, feleségével rendszeresen bemutatkozik Borsod-Abaúj-Zemplén megye te­lepülésein. Nagy Gy. Margittal nyaranta hosszas tanulmányutakat tesznek. Évi rendszerességgel visszatérnek Itáliába, de Franciaország, Spanyolország és Svájc is kedvelt úticéljuk. Nagy hatást gya­korol rá a francia gótikus építészet (Chartres-i székesegyház) és annak társmüvészeti alkotásai; a szobrok és az üvegablakok. Formanyelve megváltozik. Mindez a kortárs, modern szobrá­szat személyes benyomásának is köszönhető. Módja nyílik Bráncusi, Hans Arp és Giacometti művészetét behatóan tanul­mányozni. 1966-tól expresszív erejű kisplasztikákat alkot. Kezdetekben a gótizáló, nyújtott figurák jellemzik (Lehajtott fejű nő, Nyújtóz­kodó, Emberpár), melyek továbbérlelése adja alapját későbbi fő müveinek (Centenáriumi emlékmű, Emberpár). Rátalál saját formanyelvére. Hangsúlyt kapnak a figurán belüli arányok, a kompozíciós zártság. (Sebesült ló, Lovas, Feszült­ség, Haját tekerő lány, Sirató). E ciklus egyik darabja (Mosa­kodó, bronz, 1968) az egykori Szénbányászati Tröszt előtt volt felállítva Miskolcon a Kazinczy utcában. (Jelenleg lappang.) Művészetének jellemzője lesz a geometrikus rendre való tö­rekvés, valamint a „pozitív" és „negatív" forma egyensúlya. E koncepció nyitó müve a Hintázó ( 1969, Alsózsolca). 1972. A Miskolci Téli Tárlaton bemutatott munkáira a Borsodi Szénbányák Díját kapja. 1972- ben meghívást kap a Nemzetközi Fémplasztikai Szimpó­ziumra Kassára (Csehszlovákia). Művészetében egyre fonto­sabb szerepet tölt be a nehézipari technológiával előállítható térplasztika, mint emlékmű. (Totem, kovácsoltvas, 8 m; Halak, hegesztett krómacél - a Kassai Vasmű). 1973- ban felkérést kap - a „Megyék Budapestért" mozgalom ke­retében - a főváros egyesítésének 100. évfordulója alkalmá­ból egy köztéren elhelyezendő térplasztika megalkotására. A Centenáriumi emlékmű (1974, Budapest, XV. kerület Uj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom