Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)

palota) 8 m-es öntvény a diósgyőri Vasgyár terméke, és annak felületi megmunkálása a Gépgyárban történt,- mintegy utalva magára az ajándékozó közösségre. Az emlékműként felállított térplasztikáival komoly szakmai sikert arat, s többek között megkapja az „Együtt Budapestért" emlékplakettet. 1975-ben Emberpár című térplasztikai felfogású felszabadulási emlékmüvét avatják Miskolcon a Győri kapui lakótelepen (8 m, krómacél). Művére „Miskolcért" (Pro Urbe) díjban részesül. E munkáját — még ha kicsit késve is - értékének megfelelően méltatja a szakirodalom (Wehner Tibor: Köztéri szobrainké, könyve 1986). 1978-ban szülővárosának, Mezőtúrnak felajánlásból elkészíti a Mártír emlékművet. Fontosnak tartja, hogy minden téren hozzájáruljon az őt útjára bocsátó város vizuális kultúrájához. Ezt elismerendő megkapja a „600 éves Városért" Emlékplakettet, maj d a Mezőtúr Városért kitüntetést. Az 1970-es években egy didaktikus játszótérre állatszobrokat farag (Miskolc, Népkert). A ciklushoz sorolható: aMadárpáregykor a Kilián-déli lakótelepen (jelenleg lappang), a Puli; a Racka; Medvebocsok; Vaddisznó; Pingvinek. A tervezett játszótér nem valósult meg, a szobrok darabonként gyermekintézményekbe kerültek. A Madár (Kakas) 1981-ben Budapesten került felállításra (mészkő, Mádi u.-i óvoda). A Miskolci Egyetem számára megalkotja Gelei Sándor professzor arcképét (5/4-es mészkő, 1976), Janáky István tervező építész portrédomborműves emléktábláját (bronz, 1977), valamint a Selmeci Műemlékkönyvtár díszkapujára 9 db címerrel ellátott plakettetkészít. Miskolc város felkérésére, Herman Ottó végakarata szerint elkészít, kőbe faragj a a polihisztor síremlékét ( 1979, Felsőhámor). 1977-ben ár. Csató Péter sírjának művészi jelét alkotja meg mészkőből a miskolci Avas műemlék temetőjében. A műterem zárt világában önéletrajzi ihletésű műveket alkot. 1973-1976 között a cirkusz világa foglalkoztatja. A Síró bohóc, a Trombitás, a Cirkuszi ló, Flegma bohóc, Műlovarnő,