Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)
A feladat pontos körvonalazása után előbb a Duna két oldalát jelképező plasztika készült el, majd hamarosan megszületett a végleges kompozíció terve. (Centenáriumi plasztika I. 1972; Centenáriumi plasztika II. 1972). S azután 1973-ban ez utóbbi Jubileumi emlékmű címen került felállításra Budapest XV. kerületében. (Újpalota, Hevesi Gyula u.) A házgyári környezetben a 8 m nagyságú krómacél kompozíció tájékozódási pontként szerepel, s szinte magához szervezi környezetét! (A méretet a gyári technológia maximálta, melyből közel egy méternyi a földben biztosítja a statikát.) A végleges variáción az egykor különálló három várost: (Pest, Buda, Óbuda) egy-egy pillér szimbolizálja, az egyesítést pedig a gömb-egész fejezi ki. A mü hatása az átgondolt egyszerűségében rejlik. Ugyanaz a kendőzetlen tisztaság árad belőle, ami Varga Miklós legjobb korábbi műveit is jellemezte már, s mindezek után meg is kapja munkájára „Együtt Budapestért 1973" centenáriumi emlékplakettet. (Érdemes megjegyezni: más megyének, régiónak nem készült el a fővárost köszöntő emlékmüve.) A központi szoborművet Kiss István alkotta Pest-Buda egyesítése (1973) címen, és az jelképesen a Margitszigeten kapcsolja össze a két partrészt, miközben a művész tárgyak segítségével idézi meg az elmúlt 100 esztendőt. Varga Miklós teljességében saját korát reprezentálja, s kiegészül emlékmüve azzal, hogy hordozza az ajándékozók névjegyét is. A nehézipar önmagát még sokáig nem lesz képes ilyen kifejezően megjeleníteni. Majd 1979-ben, Dunaújvárosban születik meg egy hasonló kvalitással rendelkező szobrászati alkotás, nevezetesen Friedrich Ferenc Kapcsolat (Hasábok) című konstruktív kompozíciója. Nem véletlen, hogy Varga Miklós is, de Friedrich is nevezett térplasztikájuk megalkotásakor magukénak érezték az acélt előállító közösséget. Egy művész számára mi sem adhat nagyobb elismerést, mint a munkája iránt támasztott bizalom. Varga Miklós több nyilatkozatában is megfogalmazta, hogy ezt a bizalmat mindig élvezte Miskolcon, ami őt tovább ambicionálta. A budapesti siker láttán a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz benyújtott tervvariációk egy másikát (Emberpár) ugyancsak el akarták készíteni Diós-