Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)

győrben, s a saját városukban felállítandó művészi emlékművel adózni az ott létrehozott szellemi és anyagi javak megalkotóinak. (Ez az eszmény az 1990-es évekre - a gazdaság depressziójával egy időre meginogni látszott, de okafogyottá nem válhatott, hisz az itt előállított termékek nélkül nincs építkezés, de közlekedés sem. A mű környezetének kialakítása Dézsi János építész munkája, s a felavatásra 1975 ápr. 3-án került sor.) A mü eredeti helyén áll a Győri kapuban. De az, hogy egyáltalán a budapesti emlékmű, s majd a miskolci Emberpár is, ilyen elvont térplasztikaként megszülethetett, több tényezőnek volt köszönhető. „A város döntötte úgy, hogy énvelem csináltatja, s nem tudott beleszólni a Lektorátus, mert különben elvették volna tőlem, mert az a helyzet, hogy Magyarországon közterületen akkor még nem volt ilyen térplasztika, esetleg parkdíszítési jelleggel. - nyilatkozta Varga Miklós - s még keserűen hozzátette: Jól le is árazták, 40000 Ft-ot kaptam érte!" A művészet-politika központosított jellege, a vidék-főváros ellentét, s mindenek felett a protekcionizmus már ekkorra nagyon elharapózott. Szerencsére a Miskolc-Diósgyőrt jellemző öntudatnak köszönhetően az emlékmű kezdeményezői bátran szembeszegültek a hivatalnoki akarnoksággal, ami a Lektorátus szakmaisága mögé rejtőzve egyre nagyobb méreteket öltött. Ha mégis valami napvilágot látott, azt még mindig a nyilvánosság elhallgattatására lehetett ítélni, s így vetni gátat annak, hogy bekerüljön egy mű a nemzeti kultúra valódi áramkörébe. Csaknem erre a sorsra jutott Varga Miklós Emberpár-j&is. „A figuratív és a nonfiguratív alakítás, kifejezés határmezsgyéjén született meg egy szélesebb körben csaknem teljesen ismeretlen, méltatlanul elhallgatott, Miskolcon, a diósgyőri városrészben immár tíz esztendeje elhelyezett alkotás: Varga Miklós Emberpár című kompozíciója." - írta Wehner Tibor 1986-ban a köztéri szobrászatról írt művében, majd így folytatja: „Az 1975-ben, a felszabadulás harmincadik évfordulóján felavatott mü messzire rugaszkodott az emlékmű-konvenciók rabságából. A kis vízmedence partján egymás mellé állított két vertikális elem jelzésszerűen egyegy férfi- és nőalakra utal; a hengeres, simára csiszolt és érdes felületkezelésű testekből szerkesztett, a felső részen gömbszerű