Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

III. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

A gazdasági szervező és irányító munka része volt a legeltetés zavartalan biztosítása. 6 Ezért az évenkénti pásztorfogadás fontos tevékenysége volt a területnek. A pásztorok felelős személyei a számadók voltak. Ők voltak szerződéses viszonyban a város vezető testületével. A segítők, az ún. bojtárok ellátásáról a város számadó pásztorai gondoskodtak, ők biztosították az élelmezésüket, szállásaikat, öltözéküket. A szerződéses viszonyból következett, hogy a számadókkal állapodtak meg a pásztorbérben, s azt tehenenként vetették a gazdákra. Majd éven át a számadó és családja gyűjtötte be, abból látták el családjukat és a bojtárokat. így működött zavartalanul a pásztorok munkaszervezete. Az természetes, hogy a város csordáinál, gulyáinál szolgáló pásztorokért a vezetőtestület vállalt felelősséget a vármegyei hatóság irányában. Számon tartották, hogy a pásztorok rendelkeztek-e megfelelő úti okmányokkal (passzussal), tudták-e igazolni hitelesen származásukat. Pásztorok összeírása ( 1852) I. csordások szarvasmarha mellett Szűts János 17 éves református szül. Balsa Hideg János 29 éves rk. vallású szül. Rakamaz Kiss István 46 éves rk. vallású szül. Búzafalu (Abaúj m.) szabadságos katona Hajdú János 20 éves rk. vallású szül. Komjáti (Torna m.) Palusik János 16 éves orosz vallású szül. Vossa (Sáros m.) Konya Mihály 55 éves református vallású szül. Fenyártó (?) Magyar Mihály 38 éves rk. vallású szül. Girincs (Zemplén m.) bojtár csordás csordás bojtár csordás bojtár csordás bojtár gulyás gulyásbojtár Bencsik János: Egy gazdaságtörténeti mikrovizsgálat és annak haszna. In: Szülőföldünk 21. 1994.