Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)
III. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS VÉGREHAJTÁSA
ség küldetik." Bizonyára a város ilyes reagálására a Kamara megbízásából Aranyossy Ágoston kassai csk. pénzügyi biztos (1857. júl. 17-én) felhívja a várost, hogy tegyen ajánlatot a megváltás összegére vonatkozóan. E felszólításnak a város eleget téve, kereste a hasonló megoldásokat. Tállyára hivatkozott. Tállya is ezt tette, 840 ft évi váltságdíjat vállalt. Tehát Tokajnak is ilyen mértékű legyen a váltságdíj. Tokaji vezetés tiltakozik ez ellen, soknak tartja, s indokai pedig a következők: 1. A városnak lakossága egyharmada eljárván só- és fafuvarozás, szállítással foglalkozik; másutt étkezik. 2. Szegényebb néposztály halászattal keresvén kenyerét hús helyett hallal táplálkozik. 3. Semmi szántóföldje nincs a lakosságnak. 4. A Keresztúr tokaji út rosszasága miatt a hegyaljai borkereskedéstől elzárt a város. A 3000 lakos öszszehúzott életet él, miszerint legfeljebb pálinkát fogyaszt és 300 birtokos családok állal lápláltatik. Népcsségarányos díjat nem alkudhatnak ki A fogyasztási adó körül eljáró királyi biztos, Pálfy Károly azonban nem hajlandó alkudni, amikor a tokaji városvezetés 850 ft-t ígér - ezt kevesli. Erre Tokaj 10 000 (tízezer) ft-ot nevez meg a megváltakozás összegeként. Mire Aranyossy ezt nem fogadja el, hanem a további egyezkedés alapjául a város által korábban dézsmabor haszonvételeként fizetett évi 860 ft-ot jelöli meg, s megnevezi a földesuraságot képviselő Kassai Kincstári Igazgatóság által kért összeget, 14 000 ft-ot. Tokaj 12 000 ft-ot ajánl, de azt sem tekinti Aranyossy Ágoston tárgyalási alapnak. Nem marad más hátra, mint az, hogy a 14 000 ft végösszeget a város elfogadja úgy, hogy ebből vonják le az évenként Tokaj városának járandóságként átadott 10 hordó dézsmabor árát. 28 Ezzel a végösszeget megállapíthatták: 13 555 ft 34 krj. Miután az egyezség ily módon végbement, Tokaj 1857-ben megváltotta magát a bordézsma kötelezettség alól. Arra nézve nincsenek adataink, hogy milyen kulcs alapján osztották szét e meglehetősen magas összeget a leendő „szabad" tulajdonosok között. Feltehető, hogy az elhagyott területeket arányosítás után felparcellázták. Az ily módon kialakult helyzetre jellemző, hogy az uradalmi tiszttartó (Tarcal) 1867-ben a bordézsma váltság ügyében felszólítást küld Tokaj városának, melyben megjelöli, hogy 43 939 ft 9 krj-ral hátralékban van. 29 Eközben új szőlőtulajdonosok tűnnek fel Tokajban, ezek között szerepel Heyduk József, akinek 353 ft 36 krj dézsmaváltsági tartozása van. 30 Összegzésképpen megismételhetjük, hogy Tokaj a dézsmaszőlők megváltása tárgyában 1857-ben kötött megállapodást a Kincstárral, tehát megtörtént a dézsmás szőlők polgári tulajdonná átminősítése is. Érthető módon a szőlődézsma megváltása után a város elöljárósága gyakorolta a korábbi földesúri „jogokat", melyek ebben az esetben már kötelességgé váltak, hiszen a termelést szabályozandó számos döntést kellett hoznia, s annak érvényt kellett szereznie. „1863. év szeptember 13-án Főbíró Karáncsony Tamás elnöklete alatt a meghívott tokaji szőlőbirtokosokjelenlétekben tartott tanácskozás alkalmával: Az elnök, főbíró előterjeszti, hogy miután a múlt évben már találkoztak olly egyének, akik e szüretet ideje korán megkezdették. S ezzel nemcsak Tokaj város szőlőbirtokosainak hanem az összes Hegyaljának is ártalmára működtek. Helyén látná az ez évi szüret idejét meghatározni s azokat kik e rendszabály ellenére korábban szüretelnének, megbüntetni. Tagadhatatlanul igaz lévén az, hogy a múlt évi Krőczer Ágoston által megkezdett szeptemberi szüretelés már eddig is nyomást gyakorolt a tokaji bor kelendőségére nemcsak, de egyszersmind városunk bortermelőit Hegyalja előtt bortermesztési reputátiojikra nézve nevetséges helyzetbe hozta, miután a hegyaljai világhírű 21 ZML. Közválasztmány jvk. 1857. júl. 28 A dézsmaborból esetenként az uradalom 10-10 hordóval átad a városnak. ZML. Urbárium. 29 Uo. közigazg. iratok. 677/1967. 30 Az 1869-es népszámlálás adatai alapján tudjuk, hogy Heyduk József mikor telepedhetett Tokajba. Itteni ténykedéséről is képet alkothatunk.
